EB-csoportellenfeleink valós erejének bemutatásához sorozatunkban a legutóbbi világbajnokság óta eltelt időszak eredményeinek néhány alapvető összefüggését gyűjtöttük és állítottuk össze, fókuszban természetesen a selejtezőkkel és az idei felkészülési mérkőzésekkel.
A portugál válogatottal kezdtünk, Izlanddal folytattuk, most pedig a lassan évtizede szisztematikusan futballbirodalmat (vissza)építő Ausztriával zárunk.
Régóta olvasunk futballkommenteket, közöttük is sokszor találkozunk szellemes, találó humorú hozzászólásokkal, hasznos, tanulságos, lényeglátó, frappáns véleménnyel, felvetéssel, kérdéssel. Ez s két magyar szakember 5 évvel ezelőtti futballstratégiai szakmai anyagának egyik gondolata adta az alapot ahhoz, hogy ha már válogatottunk 44 év után kiharcolta az EB-szereplést, akkor a felkészülés időszakában is figyelünk és építünk a szurkolók véleményére!
Szólj hozzá, írd meg tapasztalataid, adj ötleteket, érdekes információkat csoportellenfeleinkről! Akár mondd meg a tutit: hogyan szerepelhetnénk ellenük sikeresen? Segítsd meglátásaiddal a válogatottat: dobjuk össze, amink van, hátha épp ezen múlik!
A Nagy Revans
Nem, nem innen kezdjük. Hanem 2013 őszétől, amikor is az osztrák labdarúgó válogatott Németország és Svédország mögött végzett a VB-selejtezőkön, így (a csoportnegyedik írekkel együtt) nem jutott ki Brazíliába. Utolsó ki-ki meccsükön, a svédek elleni idegenbeli találkozón múlt (1-2) az egész, ahol a szünetben még vezettek. Akkori kezdőcsapatuk azóta is a kemény mag, s néhány helyen tovább fiatalodva foghattak bele EB-selejtezőiken "Nagy Visszavágás" hadműveletükbe - hisz ismét összesorsolták őket a svédekkel. A revans látványosra sikerült, mivel Ausztria veretlenül, csaknem 100 %-os eredménnyel igázta le csoportját: egyetlen döntetlen mellett minden meccsét megnyerte! Még a nagy orosz birodalom is oda-vissza kénytelen volt meghajolni előttük.
Hány gól kell ellenük a győzelemhez?
No, ez az igazi kétismertes egyenlet! Mert emberemlékezet óta
1. nem kaptak ki 1-0-ra,
2. nem fordult elő velük, hogy ne rúgtak volna gólt.
Úgyhogy nyitómeccsünkön, június 14-én adott a lehetőség a vérbeli kuruckodásra, ami nem más, mint eme rém egyszerű 1-0. (Ide, persze.)
Minden más esetben vakarhatjuk fejünket az egyenlet megoldásán.
Mikor lehet nekik gólt rúgni?
Szerencsére bármikor. Ez talán meglepő, de tényleg így van. Rossz hír viszont, hogy ez különösebben nem zavarja az osztrákokat. Ugyanis ők hasonlóképp termelik a sajátjaikat. A nem elhanyagolható különbség csupán az, hogy tétmeccseiken ellenfelüknél eggyel biztosan többet. Azaz ha korán rúgunk gólt, készülhetünk a megtorlásra, ha pedig későn, addigra már kitömtek minket. Szóval, ebbe az adok-kapokba részünkről talán nem kellene belemennünk, s vérmes helyett most inkább legyünk okos kurucok. Storck ért a nyelvükön, teli vagyunk ottani kémekkel is, úgyhogy hátha ki lehet fundálni azt a bizonyos 1-0-t. (Ide, persze.)
Melyek a legveszélyesebb periódusaik?
Mérkőzéseiket ellentmondást nem tűrőn kezdik: mire az ellenfél rájönne, kivel áll szemben, már lerohanták és földbe döngölték.
Hogy ez milyen érzés, arról tud mesélni két szintén EB-résztvevő, Svédország és Albánia. Ha valaki ezt mégis megúszná, a 2. félidő kezdetét semmiképp, mivel ekkor már birodalmi lépegetőként gázolnak át ellenfelükön Jankoék. Végjátékban aztán hasonlóan brutálisak: a selejtezők utolsó 15 perceiben és a ráadásokban öt találatot vittek be még mozgó ellenfeleiknek. S hogy mi történik a fentiek közötti időszakokban? Nos, nincs olyan meccsperiódus, amikor legalább két gólt ne lőttek volna, és rendre fújják be nekik a 11-eseket is. További kérdés?
Milyen félidőket produkálnak?
Mindent elmond, hogy a selejtezőmeccseken Ausztria csak egyetlen félidőt vesztett (Montenegróban). A húszból tizenkettőt nyert, ami rendkívül magas arány. Hogy mit lehet ezzel kezdeni? Nos, nem tudunk mást tenni, mint a maradék hét döntetlenes közül a négy 1. félideire építkezni: az első játékrészt hoznunk kell döntetlenre, különben nekünk (is) befellegzett. Ha összejön, akkor szünetben pedig venni kell egy nagy levegőt, toldozni-foldozni amit lehet, megkeményíteni szívünk és az izmokat - a második félidei pokolra. A többi nem rajtunk múlik.
Kikre kell nagyon figyelnünk, vigyáznunk?
Az igen kedvelt és megbecsült 56 éves szövetségi kapitány, Marcel Koller mellett (aki svájciként öt éve irányítja a válogatottat) az osztrák eredményeket rendszeresen ugyanaz az állandó ötösfogat szállítja: Janko - Arnautovic - Harnik - Junuzovic - Alaba. Ők együtt 13 meccsen 26 gólt lőttek és 15 gólpasszt osztottak ki (javarészt egymásnak). Janko egymaga nyolcat termelt, amivel (ahogy korábban írtuk) az osztrák góllövő örökranglistán már legendákat hagyott maga mögött vagy ért be.
Ez az erőcentrum hétről hétre az alábbi egyesületekben edződik: Alaba (Bayern München)– Harnik (VfB Stuttgart), Junuzovic (W. Bremen) - Arnautovic (Stoke) – Janko (FC Basel). Alaba 23 éves, Arnautovic 26, Harnik és Junuzovics 28, Janko 32. Mindannyian erejük és/vagy teljesítőképességük teljében. Kezd összeállni a kép, igaz?
Meddig reménykedhetünk, mikor lehet esélyünk?
Esetükben a helyzet és a képlet tehát nagyon egyszerű: mindaddig lesz esélyünk és reményünk, amíg gólt nem kapunk. Utána viszont csak akkor tudunk talpon maradni, ha az erő és a játékvezető velünk van...
► Amennyiben tuti recepted lenne vagy jó ötleted van a győzelemhez, ne tartsd magadban, ki vele: mindannyiunkat érdekel! :)
Ausztria felkészülési mérkőzései
2015. 11. 17. Ausztria - Svájc 1-2 (1-2)
2016. 03. 26. Ausztria - Albánia 2-1 (2-0)
03. 29. Ausztria - Törökország 1-2 (1-1)
05. 31. Ausztria - Málta 2-1 (2-0)
06. 04. Ausztria - Hollandia 0-2 (0-1)
Utolsó kommentek