luftball

EB-csoportellenfeleink valós erejének bemutatásához sorozatunkban a legutóbbi világbajnokság óta eltelt időszak eredményeinek néhány alapvető összefüggését gyűjtöttük és állítottuk össze, fókuszban természetesen a selejtezőkkel és az idei felkészülési mérkőzésekkel.

A portugál válogatottal kezdtünk, Izlanddal folytattuk, most pedig a lassan évtizede szisztematikusan futballbirodalmat (vissza)építő Ausztriával zárunk.

Régóta olvasunk futballkommenteket, közöttük is sokszor találkozunk szellemes, találó humorú hozzászólásokkal, hasznos, tanulságos, lényeglátó, frappáns véleménnyel, felvetéssel, kérdéssel. Ez s két magyar szakember 5 évvel ezelőtti futballstratégiai szakmai anyagának egyik gondolata adta az alapot ahhoz, hogy ha már válogatottunk 44 év után kiharcolta az EB-szereplést, akkor a felkészülés időszakában is figyelünk és építünk a szurkolók véleményére!

Szólj hozzá, írd meg tapasztalataid, adj ötleteket, érdekes információkat csoportellenfeleinkről! Akár mondd meg a tutit: hogyan szerepelhetnénk ellenük sikeresen? Segítsd meglátásaiddal a válogatottat: dobjuk össze, amink van, hátha épp ezen múlik!

A Nagy Revans

Nem, nem innen kezdjük. Hanem 2013 őszétől, amikor is az osztrák labdarúgó válogatott Németország és Svédország mögött végzett a VB-selejtezőkön, így (a csoportnegyedik írekkel együtt) nem jutott ki Brazíliába. Utolsó ki-ki meccsükön, a svédek elleni idegenbeli találkozón múlt (1-2) az egész, ahol a szünetben még vezettek. Akkori kezdőcsapatuk azóta is a kemény mag, s néhány helyen tovább fiatalodva foghattak bele EB-selejtezőiken "Nagy Visszavágás" hadműveletükbe - hisz ismét összesorsolták őket a svédekkel. A revans látványosra sikerült, mivel Ausztria veretlenül, csaknem 100 %-os eredménnyel igázta le csoportját: egyetlen döntetlen mellett minden meccsét megnyerte! Még a nagy orosz birodalom is oda-vissza kénytelen volt meghajolni előttük.

Hány gól kell ellenük a győzelemhez?

No, ez az igazi kétismertes egyenlet! Mert emberemlékezet óta

1.  nem kaptak ki 1-0-ra,

2.  nem fordult elő velük, hogy ne rúgtak volna gólt.

Úgyhogy nyitómeccsünkön, június 14-én adott a lehetőség a vérbeli kuruckodásra, ami nem más, mint eme rém egyszerű 1-0. (Ide, persze.)

Minden más esetben vakarhatjuk fejünket az egyenlet megoldásán.

Mikor lehet nekik gólt rúgni?

Szerencsére bármikor. Ez talán meglepő, de tényleg így van. Rossz hír viszont, hogy ez különösebben nem zavarja az osztrákokat. Ugyanis ők hasonlóképp termelik a sajátjaikat. A nem elhanyagolható különbség csupán az, hogy tétmeccseiken ellenfelüknél eggyel biztosan többet. Azaz ha korán rúgunk gólt, készülhetünk a megtorlásra, ha pedig későn, addigra már kitömtek minket. Szóval, ebbe az adok-kapokba részünkről talán nem kellene belemennünk, s vérmes helyett most inkább legyünk okos kurucok. Storck ért a nyelvükön, teli vagyunk ottani kémekkel is, úgyhogy hátha ki lehet fundálni azt a bizonyos 1-0-t. (Ide, persze.)

Melyek a legveszélyesebb periódusaik?

Mérkőzéseiket ellentmondást nem tűrőn kezdik: mire az ellenfél rájönne, kivel áll szemben, már lerohanták és földbe döngölték. 

Hogy ez milyen érzés, arról tud mesélni két szintén EB-résztvevő, Svédország és Albánia. Ha valaki ezt mégis megúszná, a 2. félidő kezdetét semmiképp, mivel ekkor már birodalmi lépegetőként gázolnak át ellenfelükön Jankoék. Végjátékban aztán hasonlóan brutálisak: a selejtezők utolsó 15 perceiben és a ráadásokban öt találatot vittek be még mozgó ellenfeleiknek. S hogy mi történik a fentiek közötti időszakokban? Nos, nincs olyan meccsperiódus, amikor legalább két gólt ne lőttek volna, és rendre fújják be nekik a 11-eseket is. További kérdés?

Milyen félidőket produkálnak?

Mindent elmond, hogy a selejtezőmeccseken Ausztria csak egyetlen félidőt vesztett (Montenegróban).  A húszból tizenkettőt nyert, ami rendkívül magas arány. Hogy mit lehet ezzel kezdeni? Nos, nem tudunk mást tenni, mint a maradék hét döntetlenes közül a négy 1. félideire építkezni: az első játékrészt hoznunk kell döntetlenre, különben nekünk (is) befellegzett. Ha összejön, akkor szünetben pedig venni kell egy nagy levegőt, toldozni-foldozni amit lehet, megkeményíteni szívünk és az izmokat - a második félidei pokolra. A többi nem rajtunk múlik.

Kikre kell nagyon figyelnünk, vigyáznunk?

Az igen kedvelt és megbecsült 56 éves szövetségi kapitány, Marcel Koller mellett (aki svájciként öt éve irányítja a válogatottat) az osztrák eredményeket rendszeresen ugyanaz az állandó ötösfogat szállítja: Janko - Arnautovic - Harnik - Junuzovic - Alaba. Ők együtt 13 meccsen 26 gólt lőttek és 15 gólpasszt osztottak ki (javarészt egymásnak). Janko egymaga nyolcat termelt,  amivel (ahogy korábban írtuk) az osztrák góllövő örökranglistán már legendákat hagyott maga mögött vagy ért be.

Ez az erőcentrum hétről hétre az alábbi egyesületekben edződik: Alaba (Bayern München)– Harnik (VfB Stuttgart), Junuzovic (W. Bremen) - Arnautovic (Stoke) – Janko (FC Basel).  Alaba 23 éves, Arnautovic 26, Harnik és Junuzovics 28, Janko 32. Mindannyian erejük és/vagy teljesítőképességük teljében. Kezd összeállni a kép, igaz?

Meddig reménykedhetünk, mikor lehet esélyünk?

Esetükben a helyzet és a képlet tehát nagyon egyszerű: mindaddig lesz esélyünk és reményünk, amíg gólt nem kapunk. Utána viszont csak akkor tudunk talpon maradni, ha az erő és a játékvezető velünk van...

► Amennyiben tuti recepted lenne vagy jó ötleted van a győzelemhez, ne tartsd magadban, ki vele: mindannyiunkat érdekel! :)

Ausztria felkészülési mérkőzései

2015. 11. 17.  Ausztria - Svájc  1-2  (1-2)

2016. 03. 26.  Ausztria - Albánia  2-1  (2-0)

           03. 29.  Ausztria - Törökország  1-2  (1-1)

           05. 31.  Ausztria - Málta  2-1  (2-0)

           06. 04.  Ausztria - Hollandia   0-2  (0-1)

A portugál válogatott eredményeiről készített elemzésünkkel sorozatot kezdtünk EB-csoportellenfeleinkről: ezt most Izlanddal folytatjuk.

Írtuk, régóta olvasunk futballkommenteket, s közöttük többször találkozunk szellemes, bölcs humorú hozzászólással, hasznos, tanulságos, lényeglátó, frappáns véleménnyel, felvetéssel, kérdéssel.

Ez s két magyar szakember 5 évvel ezelőtti futballstratégiai szakmai anyagának egyik gondolata adta az alapot ahhoz, hogy ha már válogatottunk 44 év után kiharcolta az EB-szereplést, akkor a felkészülés időszakában álljanak csatasorba a szurkolók is!

Szólj hozzá, írd meg tapasztalataid, adj ötleteket, érdekes információkat csoportellenfeleinkről! Vagy nyíltan mondd meg a tutit: hogyan szerepelhetnénk ellenük sikeresen? Segítsd meglátásaiddal a válogatottat: dobjuk össze, amink van, hátha épp ezen múlik!

Gondolatébresztésként a magunk részéről a legutóbbi világbajnokság óta eltelt időszak eredményeinek néhány alapvető összefüggését gyűjtöttük és állítottuk össze, fókuszban természetesen a selejtezőkkel és az idei felkészülési mérkőzésekkel.

VB-pótselejtező, majd csoporttarolás

Mióta összesorsoltak bennünket az EB-n, megtanultuk, hogy 2013 novemberében Izland VB-pótselejtezőt játszott Brazíliáért. Gólt akkor egyik meccsen sem tudott rúgni (0-0, 0-2), így ellenfele, Horvátország jutott ki. Ezt követően brutál EB-selejtezőcsoportba kerültek a szigetországiak: a szakértők azt latolgatták, hogyan birkózik majd egymással Hollandia, Csehország és Törökország. Izland Kazahsztánnal és Litvániával együtt a futottak még kategóriájába sorolódott. Csakhogy ők ezt nagyon másképp gondolták...  Olyan sorozattal nyitottak, hogy mindenki csak lesett: Törökország és Litvánia 3-0, Hollandia 2-0! Mindennek persze legjobban a csehek örültek, akik vért izzadva bár, de ki tudták használni a soha vissza nem térő alkalmat: Plzenben  kín keservesen, öngóllal legyőzték 2-1-re Izlandot. Pedig az 1. félidő hosszabbításáig a vendégek vezettek... A  szigetországiak aztán gyorsan vissza is vágtak (ugyanilyen arányban), majd idegenben elintézték a hollandokat.  Erre már szavakat sem lehetett találni, ráadásul ezzel gyakorlatilag kijutottak az EB-re: a hátralévő találkozók számukra már csak edzőmeccsek voltak (annak megfelelő eredményekkel).

Hány gól kell ellenük a győzelemhez?

Mindenki megkapaszkodhat: tétre menő, igazán éles mérkőzéseiken összesen csak két gólt kaptak!  A már tét nélküli csoport- illetve szép számú felkészülési mérkőzéseik eredményei nem mérvadók, sőt, kifejezetten megtévesztők. (Ez persze nem csak az ő esetükre igaz.) Azon is el lehet gondolkodni, vajon Portugália mennyivel jobb Hollandiánál, Ausztria Csehországnál, vagy mi a törököknél? S ha be is találunk ellenük, nem sokra megyünk vele, mert minden jel szerint mi sem ússzuk meg ellenük (lásd alább). Aki le akarja őket győzni, legalább két gólt kell rúgnia. Izland ráadásul azokkal a portugálokkal kezd az EB-n, akik az utóbbi évek torna- és szezonnyitó meccseit sorra elveszítették...

Mikor lehet nekik gólt rúgni?

Ez fogas kérdés. Nagyon úgy tűnik, ezen áll vagy bukik ellenük minden. Talán azt lehet mondani, leginkább a szünet előtti és utáni percek, ez a 10-15 perces periódus esélyes. Miért? Tétmeccsen nagyon stabilan kezdenek, ráadásul a stabilitás végig jellemző játékukra, még akkor is, ha hátrányba kerülnek. Eddig azt láttuk tőlük, hogy az első félidőben kifejezetten kontrollálják a játékot (még úgy is, hogy ekkor pl. a görögöktől legutóbb két gólt kaptak ). A záró periódusokban aztán már rendre ők eredményesek (lásd alább). Úgyhogy ott erősen kérdéses ellenük meccset nyerni. Ráadásul kétgólos hátrányban is rendületlenül nyomják tovább a magukét, mintha mi sem történt volna. Szóval: soha nem adják fel, másnak a leckét viszont annál inkább. Nem csak a mi szintünkön.

Melyek a legveszélyesebb periódusaik?

A mérkőzések utolsó 20-25 percében abszolút gólerős dominanciát valósítanak meg. A záró negyedórában és a hosszabbításban tetőzik mindez: tétmeccseken hét (!) gólt rúgtak ekkor, s a márciusi felkészülésiken is kettőt. De majd a teljes 1. félidőben, s különösen az első 15 percben igen veszélyesek: feltűnően sok támadásukat eljuttatják az ellenfelek kapujáig, ott rendre szögleteket és szabadrúgásokat harcolnak ki. Lövéseik, fejeseik pedig magas százalékban találnak kaput. Rendszeres, igen éles előrejátékot játszanak, mindezzel komoly fizikai teljesítményre is kényszerítve az ellenfelet. Ha valaki kifullad ellenük - vége. 

Milyen félidőket produkálnak?

Nem hajszolják az eredményt. Sem egálnál, sem ha vezetnek, de még akkor sem, ha vesztésre állnak. Futballjuk annyira tudatos és biztos, mint szakember munkahelyi rutinfeladataiban. Tíz csoportmeccsükön kilenc félidőt nyertek, ami nagyon magas arány. S ha még azt is megnézzük, kik ellen... De ami igazán mellbevágó: téthelyzetben csak a csehek tudtak ellenük félidőt nyerni, egyet, öngóllal. Szinte hihetetlen, pedig igaz.

Kikre kell nagyon figyelnünk, vigyáznunk?

Előző írásainkban már felhívtuk a figyelmet két játékosukra. Egyikük egyszemélyben karmester, gólvágó, gólpasszok és a rögzített helyzetek királya: Gylfi Sigurdsson (26). A PL-ben, jelenleg a Swansea-ban futballozik, hétről hétre kiválóan és eredményesen. Másikuk a selejtezőkön még nem is játszó, fiatal (22), egyelőre többnyire még csereember, ám rendkívül gólerős és gólveszélyes középpályás, Arnor Traustason (Norrköping). De több izlandi játékost is érdemes figyelemmel kísérni, így például a Nantes-ban futballozó befejező erőcsatárukat, Kolbeinn Sigthórssont (26). A selejtezőkön három gólt vágott, legutóbb a görögök ellen pedig csereként húsz perc elég volt neki a győztes fejeshez. 

Meddig reménykedhetünk, mikor lehet esélyünk?

Mivel minden valószínűség szerint nem ússzuk meg gól nélkül ellenük, így egy 0-0-nak is sajnos csak félidei eredményként tudunk esélyt adni.  Jelen állás szerint az 1-1-et bármikor aláírnánk. Második EB-meccsként taktikázni sem lehet majd. Ha a mérkőzés nagy részében ki tudjuk őket szorítani a kapunktól 35 m-re, és minél kevesebbet lesz náluk a labda, akkor lesz esélyünk. Különben csak a szerencsében, s a hibáikban bízhatunk. Ellenfelünk stabil kapusokkal, igen összeszokott védelemmel, rengeteget futó és dolgozó középpályásokkal, gólerős csatárokkal rendelkezik.  Jól mükődő, kompakt kis csapat - eredményes focival. Úgyhogy  

bármi épkézláb felvetést, ötletet, megfigyelést örömmel veszünk, kíváncsian olvasunk!

Izland sportszerű és eredményes játéka méltán vívta ki a nézők rokonszenvét, s a hölgyek is meg-megtalálják közöttük kedvenceiket.

Sorozatunkat Ausztriával zárjuk, rákészülés itt. A portugálokról itt és itt olvashatsz.

Izland felkészülési mérkőzései

2015. 11. 13.  Lengyelország - Izland    4-2  (0-1)

           11. 17.  Szlovákia - Izland    3-1  (0-1)

2016. 01. 13.  Finnország - Izland     0-1  (0-1)

           01. 16.  Egyesült Arab Emirátusok - Izland 2-1 (1-1)

           01. 31.  USA - Izland    3-2  (1-1)

           03. 24.  Dánia - Izland    2-1  (0-0)

           03. 29.  Görögország- Izland    2-3  (2-0)

           06. 01.  Norvégia - Izland    3-2  (2-1)

           06. 06.  Izland - Liechtenstein   4-0  (3-0)

Régóta olvasunk futballkommenteket, s közöttük többször találkozunk szellemes, bölcs humorú hozzászólással, hasznos, tanulságos, lényeglátó, frappáns véleménnyel, felvetéssel, kérdéssel.

Ez s két magyar szakember 5 évvel ezelőtti futballstratégiai szakmai anyagának egyik gondolata adta az alapot ahhoz, hogy ha már válogatottunk 44 év után kiharcolta az EB-szereplést, akkor a felkészülés időszakában álljanak csatasorba a szurkolók is! Szólj hozzá, írd meg tapasztalataid, adj ötleteket, érdekes információkat csoportellenfeleinkről, vagy nyíltan mondd meg a tutit: hogyan szerepelhetnénk ellenük sikeresen? Segítsd meglátásaiddal a válogatottat: dobjuk össze, amink van, hátha épp ezen múlik!

A sort a legfajsúlyosabb Portugáliával kezdjük. Gondolatébresztésként a magunk részéről a legutóbbi világbajnokság óta eltelt időszak eredményeinek néhány alapvető összefüggését gyűjtöttük és állítottuk össze, fókuszban természetesen a selejtezőkkel és az idei felkészülési mérkőzésekkel.

Portugália katasztrofális torna- illetve szezonnyitó meccsei

Meglepő érdekességgel indítunk a 2014-es VB-től, mely mindkét fél számára igencsak emlékezetesre sikerült: a későbbi világbajnok németek 4-0-ra leiskolázták, kiütötték és ezzel helyretették a nem titkon nagy álmokat szövögető Ronaldoékat.

Ennek, a további bekapott 7 gólnak, valamint leszereplésüknek köszönhetően új időszak kellett volna kezdődjék. Ehelyett az EB-selejtezők nyitómeccsén odahaza 0-1-re szintén kikaptak az albánoktól! Ez viszont már a szövetségi kapitány, Paulo Bento állásába került: Fernando Santos váltotta, aki jelenleg is irányítja a luzitánokat. Igen ám, csakhogy az idei felkészülési mérkőzéseket a napokban ismét döbbenetes hazai vereséggel kezdték: 0-1 Bulgária ellen. Jól gondoljuk, hogy egy ilyen sorozat nem lehet véletlen...? Ezek szerint Izlandnak mázlija és akár komoly esélye is van azzal, hogy velük meccsel először az EB-n. Mi viszont utolsóként, aminek kimenetelét akár döntően befolyásolhatják az addigi csoporteredmények.

Hány gól kell ellenük a győzelemhez?

A felvezetés tanulságai után nem meglepő, hogy Fernando Santos behúzta a kéziféket. Mert nincs az a Ronaldo, aki annyi gólt rúgna, mint amennyit kaptak. Gyorsan talpára állította a csapatot, s az első számú cél: kapott gól elkerülése illetve minimalizálása. Ennek megfelelően a selejtezők további, valamint az eddigi két felkészülési meccsen senki nem tudott nekik 1 gólnál többet rúgni (nullára négy meccset hoztak). A szabály érvényességéhez szükséges kivétel az volt, amikor az örmények odahaza kettőt termeltek. Ronaldoék meg szintén kivételként - hármat. Azaz szinte biztosra vehető, hogy egy rúgott gól nekünk sem lesz elég, annál is inkább, mert ezt a csodát már lenyúlta előlünk az említett Bulgária.

Hiába védekezünk akár acélfegyelemmel, jelenleg legfeljebb egy mázlista 0-0 vagy 1-1 néz ki ellenük. De hátha Neked van valami jobb ötleted...

Mikor lehet nekik gólt rúgni?

Végigböngészve az időszak statisztikáit kiderül, hogy a portugálok legsebezhetőbb periódusa a második félidő első 15 perce: öt selejtezőbeli kapott góljukból hármat (!) szedtek be ekkor. Ha nekünk mégsem sikerülne betalálnunk, semmi gond, mert az azt követő 15 perc áll a második helyen, két kapott góllal. A maradékot az 1. félidő hasonló időszakaiban szedték össze, vagyis itt is igazolódik, hogy minden kezdetnél eléggé dekoncentráltak.

Melyek a legveszélyesebb periódusaik?

Sajnos itt nincs jó hírünk - ugyanis valamennyi az. Persze ez el is várható tőlük. Mindből kiemelkedik azonban a 46-60. perc: ekkor négy gólt rámoltak be a csoportmeccseken (vagyis nemcsak kapnak, adnak is bőven). Hogy mi mikor kapjuk a legtöbb gólt, természetesen nem áruljuk el, viszont azt igen, hogy a portugálok a meccs elején meg a végén is eredményesek tudnak lenni. Úgyhogy ez igencsak bonyolítja helyzetünket: lehet, mégiscsak jobb a békesség, a 0-0...

Milyen félidőket produkálnak?

Hét selejtezőmeccsükön az egyik félidő mindig döntetlen volt (sportfogadóknak: ebből hatszor az első). Tehát óvatos duhajok. Viszont ha előnybe kerülnek, azt meg is tudják tartani. Félidőt nyerni ellenük az albánok és bulgárok mellett legutóbb a belgák tudtak. Vagyis ebben nem igazán reménykedhetünk. Viszont ha mégis összejönne, az bombameglepetéssel zárulhat! Summa summárum: a cél egy döntetlenes félidő (mint látjuk, ez nem különösebb probléma) + egy megnyert (ez viszont annál nagyobb). 

Kikre kell nagyon figyelnünk, vigyáznunk?

Ronaldo legnagyobb ellenfele önmaga: hátha nekünk szerencsénk lesz vele június 22-én. Másképp ugyanis nem fog menni, mert a portugál gólok felét ő rúgja. Jó hír viszont, hogy az idősödő és rapszodikus Nani mellett csak Moutinho tudott két gólt lőni tétmeccseken a VB óta, vagyis a portugálok gyakorlatilag kimerülnek a gólmentesség biztosításában. Sőt, előkészítésben sincsenek Gylfi Sigurdssonjaik. Vagyis ha a két említett játékost fogjuk vagy nem játszanak + CR épp indiszponált, hisztis, még akár szép eredményt is összekaparhatunk. Ellenkező esetben viszont nekünk annyi. Miképp akkor is, ha az U-ból sikeresen robbannak be fiatalok, pl. a 18 éves Renato Sanches (Benfica).

Meddig reménykedhetünk, mikor lehet esélyünk?

Bizarr, de úgy tűnik, leginkább Ronaldoban bízhatunk! Rajta kívül esélyünk lehet még az, hogy csak a selejtezőmeccseken 12 védőjátékos kapott szerepet, vagyis az eredményesség ellenére itt bizonytalanság lappang. 

Ha két gólt kapunk, gyakorlatilag végünk. Szintén veszélyes periódus, amikor bármelyik csapat betalál, mert ekkor nagy esélye van újabbnak (amit szinte biztos, hogy nem mi lövünk). Külön is szeretnénk felhívni a figyelmet a cserék utáni közvetlen időszakokra: rengeteg nem várt gól születik ilyenkor (nem véletlenül). Ha az első félidő 0-0, csak semmi hurráhangulat, mivel ez a portugálok esetében szokványos. Helyette brutális összpontosítás a második félidő megkezdése előttől a zuhanyzóig. Igen, igen: nem a lefújásig, mert az nekünk nem elég! Csak az öltözőben engedhetünk ki, ha nem akarunk fagyott hangulatot egy forró meccs után.

Addig viszont kíváncsian olvassuk Tőled is a tutit!

Sorozatunkat Izlanddal folytatjuk, rákészülés itt és itt. Az osztrákok idei első felkészülési meccséről itt olvashatsz.

Portugália felkészülési mérkőzései

2015. 11. 14.  Oroszország - Portugália    1-0  (0-0)

           11. 17.   Luxemburg - Portugália    0-2  (0-1)

2016. 03. 25.  Portugália - Bulgária    0-1  (0-1)

           03. 29.  Portugália - Belgium    2-1  (2-0)

           05. 29.  Portugália - Norvégia    3-0  (1-0)

           06. 02.  Anglia - Portugália    1-0  (0-0)

           06. 08.  Portugália - Észtország  7-0  (3-0)

Óriási meccs volt a Brazília-Uruguay (2:2), mi most mégis egy másik, szintén elképesztő VB-selejtezőről írunk - nem véletlenül.

A fantasztikus Guatemala - USA derby után ugyanis nagy bajban a világbirodalom!  Három selejtezőmeccsük "eredményeképp" szinte minden esélyük elszállt, hogy ott legyenek két év múlva Oroszországban. (Már ha egyáltalán akartak, persze.)

A rokonszenves guatemalaiak szinte önkívületben kezdték a meccset, végig szívvel-lélekkel, esetenként transzban futballoztak - és 2:0-ra hazavágták Klinsmannékat!

Plusz élmény, hogy a mérkőzést gyakorlatilag félhomályban játszották. :D

Nézd meg az összefoglalót, érdemes! 

Végezetül: a guaték szövetségi címere igazán üdítő színfolt a sok unalmas, elcsépelt, ötlettelen futballszimbólum között.

Sőt, nyugodtan bekerülhet akár a húsvéti tojásos kosárba is: bámuljanak és ácsingózzanak csak a locsolkodók!