Tegnap este befejeződtek a 2016-os franciaországi labdarúgó EB-selejtezők, megvan a torna teljes mezőnye. Magyarország 44 év (!) után lesz ott a kontinensviadalon, 30 évvel utolsó VB-részvételét követően. Ennek kapcsán lehetőségünk van (napról napra, részletekben, kommentár nélkül) közreadni egy lassan öt éve készült, 9 oldalas összefoglaló dokumentumot, melyet az MLSZ 10 évre szóló stratégiai vitaanyagához, annak kapcsán készített két magyar szakember: egyikük jelenleg egyik egyetemünk rektora, másikuk személyes és team-erőforrások, -kompetenciák, teljesítmények specialistája. Úgy gondoljuk, kifejezetten tanulságos a dolgozat megállapításait most, a mögöttünk hagyott több mint 4 év történéseinek ismeretében olvasni, megismerni.
Ezzel szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy ilyen negyedszázad soha többé ne ismétlődhessék a magyar labdarúgás történetében. Egyúttal megköszönni azoknak, akiket illet, hogy megszakították ezt az elődök, a szurkolók és a játékosok számára egyaránt méltatlan sorozatot.
Gratulálunk, srácok: számíthattok ránk!
A magyar labdarúgás stratégiája
A megújulás évtizede 2010-2020
a Magyar Labdarúgó Szövetség
2011. február 28-án bemutatott vitaanyagához
Készült: 2011. március Készítették: (...) Szerző és témagazda: (...)
Jelmagyarázat gyorsáttekintéshez:
= megállapításaink
! kiemelt, hangsúlyos álláspontunk, véleményünk, kiegészítésünk, megjegyzésünk, felvetésünk
> javaslataink
1. Miért van szükség stratégiára?
= a hagyományokhoz és lehetőségekhez nem méltó több mint 20 év áll mögöttünk
= a kérdés komplex megközelítése: szakma + sportszakma + sportpolitika + gazdaság, üzlet + társadalom + nemzetpolitika + nemzetstratégia
! a közönség sosem fordult el sem a futballtól, sem a magyar labdarúgástól: csak attól, amit az elmúlt időszakban –annak nevében és ahelyett- tapasztalt
! Magyarországon a futball népszerűsége és az eredményes magyar futball igénye még mindig elementáris erejű és óriási tömegekben van jelen
! a magyar labdarúgás társadalmi imázsvesztésének alapvető, legfontosabb oka a morális hiteltelenség, a mindig újraéledő bizalom rendszeres eljátszása
= egyéb okok, mint pl. az irányított életmódváltozásból fakadó közösségektől és közös tevékenységektől való elfordulás más országokban is tönkretehette volna a futballt – ám ez más országok esetében nem igaz, sőt!
= természetesen a futball ügye társadalmilag beágyazott jelenség, ám mivel tradicionálisan szem előtt van, azonnal érzékelhetők a magyarországi általános állapotok jellemző tünetei, szindrómája
! Az alulfinanszírozottság önmagában nem valós indok: ennyi erővel egyetlen sportágban vagy az élet egyetlen területén sem lettek volna ebben az időszakban szakmailag illetve nemzetközileg is kiemelkedő eredményeink.
A futballban egyszerre van jelen a forráshiány, és elképesztő volumenű, kontrollálatlan, valós teljesítményhez nem köthető, több esetben több törvényt is sértő pazarlás.
A sportág szereplőinek jelentős része érdekelt volt ebben a gazdasági és üzleti átláthatatlanságban, vagy nem volt eszköze és lehetősége egy ilyen közeggel szemben érdemben fellépni (hiszen csak árthatott ezzel magának). Emiatt teljesen általánossá vált az ehhez a helyzethez való látszólagos alkalmazkodás (mimikri), illetve a különféle elhárító mechanizmusok végeláthatatlan alkalmazása és elterjedése, ami tovább erősítette és tartotta életben ezt a torz, egészségtelen rendszert és látszatfolyamatokat.
! véleményünk szerint alapvető feladat a közösségi értékek és normák valamint a jogtisztelő, –követő és –érvényesítő magatartás helyreállítása, annak következetes és hatékony érvényre juttatása, folyamatosan elvárt és elismert mintaként történő felmutatása, közvetítése és visszaigazolása
= ez természetesen távolról sem csak futballszakmai, szervezeti vagy vezetési-irányítási kérdés és feladat
= ráadásul az ez iránti igény (és így ennek társadalmi támogatottsága) kimondva-kimondatlanul is magától értetődő, tömeges és intenzív
= egy ember vagy egy közösség bizalma természetes, ám azt nagyon könnyű elveszíteni, és gyakorlatilag képtelenség visszaszerezni
1.1
! A fentiek csak egy stratégiailag felépített, törvény-, közösségi norma-, értéktisztelő és –követő, erőforrásait kifejezetten produktív módon felmérni, használni, fejleszteni és megújítani tudó, szervezett, ütemezett, átlátható, folyamatosan kontrollált, monitoringolt, riportolt, supervizionált, állandó innovativitást biztosító rendszerben és folyamatokban valósíthatók meg hatékonyan és eredményesen. Amennyiben ezek közül akár csak egy is nem biztosított vagy biztosítható, a végeredmény nagyságrendekkel elmarad a kitűzöttől, miközben az idő és az erőforrások elpazarlódnak. Egyszerűen fogalmazva: a végeredmény szempontjából a fenti alapfeltételek között szorzati összefüggés van.
= mindehhez a széleskörű társadalmi támogatottság megszerzése, meg- és fenntartása fontos illetve bizonyító erejű, transzparens eszköz
! Szakmai alapokon nyugvó, azokat preferáló napi folyamatok és szervezetek szükségesek, különben csak lég- és magánvárakat lehet építeni.
-------------------------------------------------
Folytatás
2. rész: Előzmények, jelenlegi helyzet
3. rész: A stratégia legfontosabb elemei / Kiemelt célok és eszközök
4. rész: Eredményesség / Út a sikerhez - utánpótlás-nevelés és szakemberképzés
5. rész: Alapvető feltételek / Az új célok összefoglalása
Utolsó kommentek