luftball

"A sportág szereplőinek jelentős része érdekelt volt ebben a gazdasági és üzleti átláthatatlanságban, vagy nem volt eszköze és lehetősége egy ilyen közeggel szemben érdemben fellépni (hiszen csak árthatott ezzel magának)." Az 1. rész tovább itt

"a magyar labdarúgástól az abból élő közeg (ki szándékosan, ki gyengeségből vagy önhibáján kívül) fordult el, miközben annak nevében és mezében felelőtlenül és rombolóan magánérdekeknek szerzett érvényt vagy azokat szolgált ki. Szerintünk ez a magyar futballvalóság az elmúlt több mint 20   évben. (...) a magyar labdarúgás alapproblémája morális, etikai, jogi, több esetben kifejezetten büntetőjogi kérdés." A 2. rész itt

"javasoltuk egy olyan civil, társadalmi, szurkolói, pártoló tagsági supervíziós szervezet felállítását és tevékenység megkezdését, mely a magyar labdarúgás fejlődése kulcstényezőit kíséri figyelemmel. Folyamatosan objektív, pontos, érdekmentes helyzetjelentéseket készít, ezek alapján innovációs és kitörési lehetőségeket illetve pontokat nevez meg – természetesen megvalósítási programjavaslattal." A 3. rész tovább itt olvasható

Utolsó előtti részéhez érkezett sorozatunk, mely napról napra, részletekben adta közre két magyar szakember 2011. márciusi dolgozatát az MLSZ tíz évre szóló stratégiai vitaanyagához. 

Mi a 9 oldalas összefoglaló dokumentum nyilvánosságra hozatalával szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar labdarúgás történetében ilyen negyedszázad soha többé ne ismétlődhessék meg.

A magyar labdarúgás stratégiája

A megújulás évtizede 2010-2020

 a Magyar Labdarúgó Szövetség

2011. február 28-án bemutatott vitaanyagához

Készült: 2011. március           Készítették: (...)       Szerző és témagazda: (...)    

Jelmagyarázat gyorsáttekintéshez:

=      megállapításaink

!       kiemelt, hangsúlyos álláspontunk, véleményünk, kiegészítésünk, megjegyzésünk, felvetésünk

>       javaslataink

4.2 Eredményesség

4.2.1

>        A mielőbbi nemzetközi eredményesség érdekében a hazai bajnokságban és kupaküzdelmekben javasoljuk bevezetni olyan összetett módszert és támogató finanszírozást, miszerint egy csapat mérkőzésre nevezett keretében legalább három, 20 éven aluli magyar állampolgárságú játékosnak kell szerepelnie. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez adminisztratív intézkedés, hogy nem kevés érdeket sérthet stb. De úgy gondoljuk, éppen a legfontosabbat, a magyar labdarúgás érdekeit a magyar bajnokságban és kupákban valamint a hazai klubéletben az MLSZ-nek kötelezően képviselnie kell.

4.2.2

!        Véleményünk szerint mielőbbi előrelépés csak akkor várható, ha radikálisan megváltoznak a jelenlegi versenyeztetés keretei. Első számú cél ebben az, hogy a csapatok játékosai rendszeresen, hétről hétre a lehető legmagasabb szintű, változatos teljesítménykényszer alá kerüljenek. Csak így érhető el az, hogy olyan mennyiségű és intenzitású játékhelyzetben edződjenek, amelyek leküzdése, kialakítása vagy megoldása által folyamatosan fejlődhetnek. Úgy gondoljuk, a versenyeztetésnek kiemelten ezt a célt kell szolgálnia, bármilyen rendszer is kerül kidolgozásra és bevezetésre. Reális veszély, hogy amennyiben ez 2 éven belül nem teremtődik meg, úgy gyakorlatilag ezen a téren nem történik érdemi előrelépés.

>        Ennek érdekében a Nemzeti Bajnokságok mellett javaslatunk a jégkorongban már eredményesen működő regionális versenyeztetés kereteinek kidolgozása is.

>        Támogatjuk a tartalékbajnokság újbóli bevezetését abban az esetben, amennyiben ott szinte kizárólag csak magyar állampolgárságú és 21 éven aluli játékosok játszhatnak majd.

4.2.3

>        A fair play szellemének ápolása érdekében folyamatosan rangos és rangot jelentő visszajelzéseket javaslunk adni az alapvető közösségi normák és értékek terén a legtöbbet és / vagy kimagaslót tanúsító csapatoknak, játékosoknak, edzőknek, játékvezetőknek, szurkolóknak. Ennek kidolgozásában és működtetésében (védett adatnak minősülő szövegrész).

4.2.4

>        A nemzetközi labdarúgás szindrómája a klubok nagyságrendnyi eladósodása. Javasoljuk világossá tenni, hogy ezt üzleti szempontból nem lehet eredménynek nevezni, s hogy ez már középtávon is zsákutcába vezet. Így nem is lehet követendő példa.

Meggyőződésünk, hogy értéket nem vásárolni kell, hanem teremteni. Véleményünk szerint ez utóbbi kell legyen az erőforrás-gazdálkodás vezérelve.

Ehhez produktív, alkotóképes személyek, szervezetek és folyamatok szükségesek: őket és ezeket érdemes felkutatni, létre- illetve helyzetbe hozni.

Az erőforrás-felélő, improduktív folyamatokat, rendszereket mihamarabb fel kell számolni vagy el kell szigetelni.

4.3       Út a sikerhez – utánpótlás-nevelés és szakemberképzés

4.3.1

>        Az utánpótlásprogram kulcsterületein véleményünk szerint nem elégséges az MLSZ – klubok - iskolák hármas együttműködés. Javasoljuk olyan szervezett, pártoló tagságra épített rendszer létrehozását és működtetését, amely katalizátor szerepet tölt be a fenti folyamatokban.

>        A pénz integráló ereje mellett legalább ilyen hangsúllyal szervezett keretek között javasoljuk működtetni a spontán, sport-, futball- és gyermekszeretetből létrejövő törekvések összegyűjtését, rögzítését, azok feldolgozását és innovatív cselekvési programmá tételét. Ehhez (védett adatnak minősülő szövegrész) felületet biztosítani.

>        A tehetséges 17-19 év közötti játékosok továbbfejlődésének biztosítására 1 éven belül komplex program kidolgozását javasoljuk, akár pályázat kiírásának keretében is.

4.3.2

=        A grundok és sportpályák ma is számolatlanul képesek lennének ontani a kiemelkedően tehetséges fiatal játékosokat. Hogy ez mégsem működik, az legkevésbé a gyerekek hibája, ám leginkább megoldatlan (sőt, évtizedekig újratermelődő) politikai és futballvezetési probléma és felelősség.

A legbeszédesebb példa ennek bizonyítására éppen az, hogy az UEFA által 2005-ben az „Európa legértékesebb utánpótlás-nevelési programja” címmel kitüntetett OTP-MOL Bozsik Labdarúgó Akadémia (a korábbi Bozsik-program folytatása) időszakosan megszűnt, mivel „2006 februárjában, a magyar labdarúgás területén uralkodó állapotok miatt a támogatók visszaléptek.”

4.3.3

>        Véleményünk szerint a kiválasztási programban pusztán az edzőkre hagyatkozni nem elégséges. A tömegesítést nemcsak a játékban, hanem pl. éppen a kiválasztásban szereplők körében (megfigyelő és tehetségkutató hálózat) is el kell érni. Ennek kidolgozásában (védett adatnak minősülő szövegrész).

>        Az Akadémiai-képzés keretében zajló életpályamodell-felépítésben szintén (védett adatnak minősülő szövegrész) a munkaerő-piac mindennapi életén alapuló, abból táplálkozó (védett adatnak minősülő szövegrész).

4.3.4

>        Minden vezető közösségének kulcsszereplője: klasszikus siker- vagy kritikus tényező. A labdarúgásban sincs ez másképp. Az edzőkiválasztás kapcsán (védett adatnak minősülő szövegrész) „terepen” eltöltött és megszerzett gyakorlatát és tapasztalatát.

-------------------------------------------------

Előzmények

1. rész:   Miért van szükség stratégiára?

2. rész:   Előzmények, jelenlegi helyzet

3. rész:   A stratégia legfontosabb elemei / Kiemelt célok és eszközök

Befejező rész

5. rész:  Alapvető feltételek / Az új célok összefoglalása