Folytatjuk tegnap megkezdett sorozatunkat, melyben napról napra, részletekben, kommentár nélkül adunk közre egy lassan öt éve készült, 9 oldalas összefoglaló dokumentumot, melyet az MLSZ 10 évre szóló stratégiai vitaanyagához, annak kapcsán készített két magyar szakember. Úgy gondoljuk, kifejezetten tanulságos a dolgozat megállapításait az elmúlt évek történéseinek ismeretében olvasni, mérlegelni.
Ezzel szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy ilyen negyedszázad soha többé ne ismétlődhessék meg a magyar labdarúgás történetében.
Az első részt (az origo.hu "A magyar foci stratégiája" címen hozta) ide kattintva olvashatja.
A magyar labdarúgás stratégiája
A megújulás évtizede 2010-2020
a Magyar Labdarúgó Szövetség
2011. február 28-án bemutatott vitaanyagához
Készült: 2011. március Készítették: (...) Szerző és témagazda: (...)
2. Előzmények, jelenlegi helyzet
2.1
! A labdarúgás Magyarországon talán a legnagyobb közösség- és társadalomformáló erő. Ehhez fogható kivételes hatású még olimpiaszeretetünk és eredményeink, mindenkori sportsikereink.
= Ennek alapja a magyar futball (és sport) emberöltőkön át tartó értékteremtő és értékközvetítő tradíciója, nemzetközi sikerei és elismertsége.
! Magyarország vitán fölül a labdarúgás nagy futballnemzetei közé tartozik. Pedig még legfényesebb időszakainkban sem sikerült világbajnoki címet szereznünk, és (ellentétben pl. a hollandokkal vagy a csehekkel) Európa-bajnokok sem voltunk. Klubszinten sincs BEK vagy BL-győztes csapatunk (mint pl. a románoknak vagy a szerbeknek). A magyar futball kitüntetett helyét tehát a statisztikák nem feltétlenül támasztják alá. (Ez annál is érdekesebb, mivel más sportágakban vagy az olimpiákon eredményességünk és tekintélyünk számokkal is bizonyítható.)
! A magyar futball lelke és annak ereje valahol máshol keresendő, nem a számokban.
Ez a lélek ma is létezik, ma is él: túlélte a „test” elmúlt több mint 20 éven át tartó felelőtlen, ön- és közösségpusztító rombolását is.
2.2
! Határozottan az a véleményünk, hogy Magyarországon az emberek nem fordultak el a magyar labdarúgástól: csak a folyamatosan annak mondott látszattal nem vállaltak és nem is vállalnak semmilyen közösséget.
Éppen a futballszerető magánember és közösségek azok –miközben csak valós futballélményekre voltak kíváncsiak, és csak azokra voltak hajlandók áldozni is- akik folyamatosan őrizték és őrzik, éltetik magukban és közösségeikben a bizalmat és szeretetet a magyar futball iránt.
! Mi úgy látjuk és tapasztaltuk, hogy a magyar labdarúgástól az abból élő közeg (ki szándékosan, ki gyengeségből vagy önhibáján kívül) fordult el, miközben annak nevében és mezében felelőtlenül és rombolóan magánérdekeknek szerzett érvényt vagy azokat szolgált ki. Szerintünk ez a magyar futballvalóság az elmúlt több mint 20 évben.
! Úgy gondoljuk, hogy Magyarországon a futball nem veszítette el társadalomformáló erejét, sőt: épp maga a társadalom az, amely őrzi ezeket az értékeket.
! Megítélésünk szerint a magyar futball alapvető problémája nem az alulfinanszírozottság: a magyar labdarúgás alapproblémája morális, etikai, jogi, több esetben kifejezetten büntetőjogi kérdés.
A finanszírozás egyébként is csupán egy –bár nyilvánvalóan igen fontos- eleme az erőforrás-gazdálkodásnak. A hatékony, átlátható, kontrollált és a legjobb szakmai alapokon nyugvó erőforrás-gazdálkodás viszont valóban az alapproblémával párhuzamosan megoldandó első számú feladat. Mivel az erőforrásokkal erre felhatalmazott emberek gazdálkodnak, nyilvánvaló, hogy ez egy olyan szervezeti kérdés, amely emberi és szakmai minőséget, hitelességet és produktivitást tételez fel.
= A magyar labdarúgópályákon (vagy magyar érintettségű mérkőzéseken) bekövetkezett jelentősebb botrányok szerintünk tudatos célesemények. Azokhoz legkevésbé az átlagszurkolóknak van köze: nagyrészt csupán annyiban, hogy kénytelenek eltűrni vagy inkább távol maradni.
Senki nem gondolhatja komolyan, hogy a háromezret sem elérő átlagnézőszám mellett fizetett és hivatásos rendfenntartók hosszú idők óta képtelenek megfelelően fellépni maroknyi csoportok nagy nyilvánosság előtt (rendszeresen kamerák jelenlétében) elkövetett akcióival szemben. Ez nem futball-, hanem sokkal összetettebb, esetenként akár nemzetbiztonsági kérdés.
! Természetes, hogy normakövető és értékbecsülő ember, aki a saját örömét közösségben szeretné megélni és megosztani (akár gyermek, akár játékos, akár nyugdíjas) ettől a közegtől és ezektől a folyamatoktól távol tartja magát vagy szinte menekül onnan. Hiszen ez nyilvánvalóan nem futball. És nem is magyar futball. Ez más.
= Mindenki tudja és tapasztalja, hogy ahol és amikor valóban labdarúgásról, fociról van szó, ott mind az egyén, mind a közösség nagyon is jelen van, sőt: saját maga jószántából áldoz is erre.
-------------------------------------------------
Előzmény
1. rész: Miért van szükség stratégiára?
Folytatás
3. rész: A stratégia legfontosabb elemei / Kiemelt célok és eszközök
4. rész: Eredményesség / Út a sikerhez - utánpótlás-nevelés és szakemberképzés
5. rész: Alapvető feltételek / Az új célok összefoglalása
Címkék: válogatott, csapatsport, futball, foci EB 2016 Franciaország, sport, foci, labdarúgás, magyar futball, MLSZ, stratégia, korrupció, utánpótlás, Dárdai, koncepció, versenyeztetés, kiválasztás, edzők
Utolsó kommentek