luftball

Régóta olvasunk futballkommenteket, s közöttük többször találkozunk szellemes, bölcs humorú hozzászólással, hasznos, tanulságos, lényeglátó, frappáns véleménnyel, felvetéssel, kérdéssel.

Ez s két magyar szakember 5 évvel ezelőtti futballstratégiai szakmai anyagának egyik gondolata adta az alapot ahhoz, hogy ha már válogatottunk 44 év után kiharcolta az EB-szereplést, akkor a felkészülés időszakában álljanak csatasorba a szurkolók is! Szólj hozzá, írd meg tapasztalataid, adj ötleteket, érdekes információkat csoportellenfeleinkről, vagy nyíltan mondd meg a tutit: hogyan szerepelhetnénk ellenük sikeresen? Segítsd meglátásaiddal a válogatottat: dobjuk össze, amink van, hátha épp ezen múlik!

A sort a legfajsúlyosabb Portugáliával kezdjük. Gondolatébresztésként a magunk részéről a legutóbbi világbajnokság óta eltelt időszak eredményeinek néhány alapvető összefüggését gyűjtöttük és állítottuk össze, fókuszban természetesen a selejtezőkkel és az idei felkészülési mérkőzésekkel.

Portugália katasztrofális torna- illetve szezonnyitó meccsei

Meglepő érdekességgel indítunk a 2014-es VB-től, mely mindkét fél számára igencsak emlékezetesre sikerült: a későbbi világbajnok németek 4-0-ra leiskolázták, kiütötték és ezzel helyretették a nem titkon nagy álmokat szövögető Ronaldoékat.

Ennek, a további bekapott 7 gólnak, valamint leszereplésüknek köszönhetően új időszak kellett volna kezdődjék. Ehelyett az EB-selejtezők nyitómeccsén odahaza 0-1-re szintén kikaptak az albánoktól! Ez viszont már a szövetségi kapitány, Paulo Bento állásába került: Fernando Santos váltotta, aki jelenleg is irányítja a luzitánokat. Igen ám, csakhogy az idei felkészülési mérkőzéseket a napokban ismét döbbenetes hazai vereséggel kezdték: 0-1 Bulgária ellen. Jól gondoljuk, hogy egy ilyen sorozat nem lehet véletlen...? Ezek szerint Izlandnak mázlija és akár komoly esélye is van azzal, hogy velük meccsel először az EB-n. Mi viszont utolsóként, aminek kimenetelét akár döntően befolyásolhatják az addigi csoporteredmények.

Hány gól kell ellenük a győzelemhez?

A felvezetés tanulságai után nem meglepő, hogy Fernando Santos behúzta a kéziféket. Mert nincs az a Ronaldo, aki annyi gólt rúgna, mint amennyit kaptak. Gyorsan talpára állította a csapatot, s az első számú cél: kapott gól elkerülése illetve minimalizálása. Ennek megfelelően a selejtezők további, valamint az eddigi két felkészülési meccsen senki nem tudott nekik 1 gólnál többet rúgni (nullára négy meccset hoztak). A szabály érvényességéhez szükséges kivétel az volt, amikor az örmények odahaza kettőt termeltek. Ronaldoék meg szintén kivételként - hármat. Azaz szinte biztosra vehető, hogy egy rúgott gól nekünk sem lesz elég, annál is inkább, mert ezt a csodát már lenyúlta előlünk az említett Bulgária.

Hiába védekezünk akár acélfegyelemmel, jelenleg legfeljebb egy mázlista 0-0 vagy 1-1 néz ki ellenük. De hátha Neked van valami jobb ötleted...

Mikor lehet nekik gólt rúgni?

Végigböngészve az időszak statisztikáit kiderül, hogy a portugálok legsebezhetőbb periódusa a második félidő első 15 perce: öt selejtezőbeli kapott góljukból hármat (!) szedtek be ekkor. Ha nekünk mégsem sikerülne betalálnunk, semmi gond, mert az azt követő 15 perc áll a második helyen, két kapott góllal. A maradékot az 1. félidő hasonló időszakaiban szedték össze, vagyis itt is igazolódik, hogy minden kezdetnél eléggé dekoncentráltak.

Melyek a legveszélyesebb periódusaik?

Sajnos itt nincs jó hírünk - ugyanis valamennyi az. Persze ez el is várható tőlük. Mindből kiemelkedik azonban a 46-60. perc: ekkor négy gólt rámoltak be a csoportmeccseken (vagyis nemcsak kapnak, adnak is bőven). Hogy mi mikor kapjuk a legtöbb gólt, természetesen nem áruljuk el, viszont azt igen, hogy a portugálok a meccs elején meg a végén is eredményesek tudnak lenni. Úgyhogy ez igencsak bonyolítja helyzetünket: lehet, mégiscsak jobb a békesség, a 0-0...

Milyen félidőket produkálnak?

Hét selejtezőmeccsükön az egyik félidő mindig döntetlen volt (sportfogadóknak: ebből hatszor az első). Tehát óvatos duhajok. Viszont ha előnybe kerülnek, azt meg is tudják tartani. Félidőt nyerni ellenük az albánok és bulgárok mellett legutóbb a belgák tudtak. Vagyis ebben nem igazán reménykedhetünk. Viszont ha mégis összejönne, az bombameglepetéssel zárulhat! Summa summárum: a cél egy döntetlenes félidő (mint látjuk, ez nem különösebb probléma) + egy megnyert (ez viszont annál nagyobb). 

Kikre kell nagyon figyelnünk, vigyáznunk?

Ronaldo legnagyobb ellenfele önmaga: hátha nekünk szerencsénk lesz vele június 22-én. Másképp ugyanis nem fog menni, mert a portugál gólok felét ő rúgja. Jó hír viszont, hogy az idősödő és rapszodikus Nani mellett csak Moutinho tudott két gólt lőni tétmeccseken a VB óta, vagyis a portugálok gyakorlatilag kimerülnek a gólmentesség biztosításában. Sőt, előkészítésben sincsenek Gylfi Sigurdssonjaik. Vagyis ha a két említett játékost fogjuk vagy nem játszanak + CR épp indiszponált, hisztis, még akár szép eredményt is összekaparhatunk. Ellenkező esetben viszont nekünk annyi. Miképp akkor is, ha az U-ból sikeresen robbannak be fiatalok, pl. a 18 éves Renato Sanches (Benfica).

Meddig reménykedhetünk, mikor lehet esélyünk?

Bizarr, de úgy tűnik, leginkább Ronaldoban bízhatunk! Rajta kívül esélyünk lehet még az, hogy csak a selejtezőmeccseken 12 védőjátékos kapott szerepet, vagyis az eredményesség ellenére itt bizonytalanság lappang. 

Ha két gólt kapunk, gyakorlatilag végünk. Szintén veszélyes periódus, amikor bármelyik csapat betalál, mert ekkor nagy esélye van újabbnak (amit szinte biztos, hogy nem mi lövünk). Külön is szeretnénk felhívni a figyelmet a cserék utáni közvetlen időszakokra: rengeteg nem várt gól születik ilyenkor (nem véletlenül). Ha az első félidő 0-0, csak semmi hurráhangulat, mivel ez a portugálok esetében szokványos. Helyette brutális összpontosítás a második félidő megkezdése előttől a zuhanyzóig. Igen, igen: nem a lefújásig, mert az nekünk nem elég! Csak az öltözőben engedhetünk ki, ha nem akarunk fagyott hangulatot egy forró meccs után.

Addig viszont kíváncsian olvassuk Tőled is a tutit!

Sorozatunkat Izlanddal folytatjuk, rákészülés itt és itt. Az osztrákok idei első felkészülési meccséről itt olvashatsz.

Portugália felkészülési mérkőzései

2015. 11. 14.  Oroszország - Portugália    1-0  (0-0)

           11. 17.   Luxemburg - Portugália    0-2  (0-1)

2016. 03. 25.  Portugália - Bulgária    0-1  (0-1)

           03. 29.  Portugália - Belgium    2-1  (2-0)

           05. 29.  Portugália - Norvégia    3-0  (1-0)

           06. 02.  Anglia - Portugália    1-0  (0-0)

           06. 08.  Portugália - Észtország  7-0  (3-0)

Ezzel a résszel befejeződik sorozatunk, mely napról napra, részletekben adta közre két magyar szakember 2011. márciusi dolgozatát az MLSZ tíz évre szóló stratégiai vitaanyagához. 

Mi a 9 oldalas összefoglaló dokumentum nyilvánosságra hozatalával szerettünk volna hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar labdarúgás történetében ilyen negyedszázad soha többé ne ismétlődhessék meg.

A sorozat lezárásaként részünkről az előző fejezet néhány megállapításával búcsúzunk: köszönjük kitartó figyelmüket, érdeklődésüket!

"A nemzetközi labdarúgás szindrómája a klubok nagyságrendnyi eladósodása. Javasoljuk világossá tenni, hogy ezt üzleti szempontból nem lehet eredménynek nevezni, s hogy ez már középtávon is zsákutcába vezet. Így nem is lehet követendő példa.

Meggyőződésünk, hogy értéket nem vásárolni kell, hanem teremteni. Véleményünk szerint ez utóbbi kell legyen az erőforrás-gazdálkodás vezérelve.

Ehhez produktív, alkotóképes személyek, szervezetek és folyamatok szükségesek: őket és ezeket érdemes felkutatni, létre- illetve helyzetbe hozni.

Az erőforrás-felélő, improduktív folyamatokat, rendszereket mihamarabb fel kell számolni vagy el kell szigetelni."

A magyar labdarúgás stratégiája

A megújulás évtizede 2010-2020

 a Magyar Labdarúgó Szövetség

2011. február 28-án bemutatott vitaanyagához

Készült: 2011. március           Készítették: (...)       Szerző és témagazda: (...)    

Jelmagyarázat gyorsáttekintéshez:

=      megállapításaink

!       kiemelt, hangsúlyos álláspontunk, véleményünk, kiegészítésünk, megjegyzésünk, felvetésünk

>       javaslataink

4.4 Alapvető feltétel – infrastruktúra-fejlesztés

(ehhez a ponthoz nincs bejegyzés)

4.5 Az eredményekhez szükséges háttér – sportegészségügy és tudomány

>        Az anyag megállapítja, hogy „a sportegészségügy krízisben lévő ágazat”, állapota „összeomlás előtti”. A jelzett szükséges (védett adatnak minősülő szövegrész).

4.6 Átlátható, fenntartható, hatékony gazdálkodás

 4.6.1

>        Az anyag megállapítása: „Magyarországon a labdarúgás…szervezeti és humán színvonala nem fejlődött megfelelő ütemben, és jelentősen elmaradt a … versenytársaktól.” A szervezeti és humán színvonal fejlesztésében és rendszerszerű működtetésében (védett adatnak minősülő szövegrész) a tartós, fundamentális folyamatok és eredmények esetében éppúgy, mint az operatív gyorsbeavatkozások terén.

4.6.3

>        A labdarúgás ma már a szórakoztatóipar egyik domináns része, számos rá épülő gazdasági ág indukátora. Üzleti lényege „termékeinek” eladhatóságán túl saját igényközösségének kialakítása, megtartása, kondicionálása illetve növelése.

Ugyanez jellemző a másik, rendkívül jelentős ágazatra, a (védett adatnak minősülő szövegrész).

Úgy gondoljuk, kézenfekvő e két óriási terület számtalan szinergikus lehetőségének felismerése, beazonosítása és azok minél hatékonyabb és eredményesebb megvalósítása. (védett adatnak minősülő szövegrész)

 5. Az új célok összefoglalása

>        A felsorolt 11 ponthoz javasoljuk a társadalmi bázis szélesítését (cégek, önkormányzatok, civil szervezetek, iskolák, pártoló tagság, szurkolók stb.)  és szervezett működésének támogatását.

6. A részletes stratégiai dokumentum szerkezete

>        A felsorolt 14 ponthoz javasoljuk a társadalmi és médiakapcsolatok (ez alatt nem csak az írott és elektronikus sajtót értjük) külön pontban szerepeltetését.

A teljes dokumentum egyes részei itt érhetők el:

1. rész:   Miért van szükség stratégiára?

2. rész:   Előzmények, jelenlegi helyzet

3. rész:   A stratégia legfontosabb elemei / Kiemelt célok és eszközök

4. rész:  Eredményesség / Út a sikerhez - utánpótlás-nevelés és szakemberképzés

"A sportág szereplőinek jelentős része érdekelt volt ebben a gazdasági és üzleti átláthatatlanságban, vagy nem volt eszköze és lehetősége egy ilyen közeggel szemben érdemben fellépni (hiszen csak árthatott ezzel magának)." Az 1. rész tovább itt

"a magyar labdarúgástól az abból élő közeg (ki szándékosan, ki gyengeségből vagy önhibáján kívül) fordult el, miközben annak nevében és mezében felelőtlenül és rombolóan magánérdekeknek szerzett érvényt vagy azokat szolgált ki. Szerintünk ez a magyar futballvalóság az elmúlt több mint 20   évben. (...) a magyar labdarúgás alapproblémája morális, etikai, jogi, több esetben kifejezetten büntetőjogi kérdés." A 2. rész itt

"javasoltuk egy olyan civil, társadalmi, szurkolói, pártoló tagsági supervíziós szervezet felállítását és tevékenység megkezdését, mely a magyar labdarúgás fejlődése kulcstényezőit kíséri figyelemmel. Folyamatosan objektív, pontos, érdekmentes helyzetjelentéseket készít, ezek alapján innovációs és kitörési lehetőségeket illetve pontokat nevez meg – természetesen megvalósítási programjavaslattal." A 3. rész tovább itt olvasható

Utolsó előtti részéhez érkezett sorozatunk, mely napról napra, részletekben adta közre két magyar szakember 2011. márciusi dolgozatát az MLSZ tíz évre szóló stratégiai vitaanyagához. 

Mi a 9 oldalas összefoglaló dokumentum nyilvánosságra hozatalával szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar labdarúgás történetében ilyen negyedszázad soha többé ne ismétlődhessék meg.

A magyar labdarúgás stratégiája

A megújulás évtizede 2010-2020

 a Magyar Labdarúgó Szövetség

2011. február 28-án bemutatott vitaanyagához

Készült: 2011. március           Készítették: (...)       Szerző és témagazda: (...)    

Jelmagyarázat gyorsáttekintéshez:

=      megállapításaink

!       kiemelt, hangsúlyos álláspontunk, véleményünk, kiegészítésünk, megjegyzésünk, felvetésünk

>       javaslataink

4.2 Eredményesség

4.2.1

>        A mielőbbi nemzetközi eredményesség érdekében a hazai bajnokságban és kupaküzdelmekben javasoljuk bevezetni olyan összetett módszert és támogató finanszírozást, miszerint egy csapat mérkőzésre nevezett keretében legalább három, 20 éven aluli magyar állampolgárságú játékosnak kell szerepelnie. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez adminisztratív intézkedés, hogy nem kevés érdeket sérthet stb. De úgy gondoljuk, éppen a legfontosabbat, a magyar labdarúgás érdekeit a magyar bajnokságban és kupákban valamint a hazai klubéletben az MLSZ-nek kötelezően képviselnie kell.

4.2.2

!        Véleményünk szerint mielőbbi előrelépés csak akkor várható, ha radikálisan megváltoznak a jelenlegi versenyeztetés keretei. Első számú cél ebben az, hogy a csapatok játékosai rendszeresen, hétről hétre a lehető legmagasabb szintű, változatos teljesítménykényszer alá kerüljenek. Csak így érhető el az, hogy olyan mennyiségű és intenzitású játékhelyzetben edződjenek, amelyek leküzdése, kialakítása vagy megoldása által folyamatosan fejlődhetnek. Úgy gondoljuk, a versenyeztetésnek kiemelten ezt a célt kell szolgálnia, bármilyen rendszer is kerül kidolgozásra és bevezetésre. Reális veszély, hogy amennyiben ez 2 éven belül nem teremtődik meg, úgy gyakorlatilag ezen a téren nem történik érdemi előrelépés.

>        Ennek érdekében a Nemzeti Bajnokságok mellett javaslatunk a jégkorongban már eredményesen működő regionális versenyeztetés kereteinek kidolgozása is.

>        Támogatjuk a tartalékbajnokság újbóli bevezetését abban az esetben, amennyiben ott szinte kizárólag csak magyar állampolgárságú és 21 éven aluli játékosok játszhatnak majd.

4.2.3

>        A fair play szellemének ápolása érdekében folyamatosan rangos és rangot jelentő visszajelzéseket javaslunk adni az alapvető közösségi normák és értékek terén a legtöbbet és / vagy kimagaslót tanúsító csapatoknak, játékosoknak, edzőknek, játékvezetőknek, szurkolóknak. Ennek kidolgozásában és működtetésében (védett adatnak minősülő szövegrész).

4.2.4

>        A nemzetközi labdarúgás szindrómája a klubok nagyságrendnyi eladósodása. Javasoljuk világossá tenni, hogy ezt üzleti szempontból nem lehet eredménynek nevezni, s hogy ez már középtávon is zsákutcába vezet. Így nem is lehet követendő példa.

Meggyőződésünk, hogy értéket nem vásárolni kell, hanem teremteni. Véleményünk szerint ez utóbbi kell legyen az erőforrás-gazdálkodás vezérelve.

Ehhez produktív, alkotóképes személyek, szervezetek és folyamatok szükségesek: őket és ezeket érdemes felkutatni, létre- illetve helyzetbe hozni.

Az erőforrás-felélő, improduktív folyamatokat, rendszereket mihamarabb fel kell számolni vagy el kell szigetelni.

4.3       Út a sikerhez – utánpótlás-nevelés és szakemberképzés

4.3.1

>        Az utánpótlásprogram kulcsterületein véleményünk szerint nem elégséges az MLSZ – klubok - iskolák hármas együttműködés. Javasoljuk olyan szervezett, pártoló tagságra épített rendszer létrehozását és működtetését, amely katalizátor szerepet tölt be a fenti folyamatokban.

>        A pénz integráló ereje mellett legalább ilyen hangsúllyal szervezett keretek között javasoljuk működtetni a spontán, sport-, futball- és gyermekszeretetből létrejövő törekvések összegyűjtését, rögzítését, azok feldolgozását és innovatív cselekvési programmá tételét. Ehhez (védett adatnak minősülő szövegrész) felületet biztosítani.

>        A tehetséges 17-19 év közötti játékosok továbbfejlődésének biztosítására 1 éven belül komplex program kidolgozását javasoljuk, akár pályázat kiírásának keretében is.

4.3.2

=        A grundok és sportpályák ma is számolatlanul képesek lennének ontani a kiemelkedően tehetséges fiatal játékosokat. Hogy ez mégsem működik, az legkevésbé a gyerekek hibája, ám leginkább megoldatlan (sőt, évtizedekig újratermelődő) politikai és futballvezetési probléma és felelősség.

A legbeszédesebb példa ennek bizonyítására éppen az, hogy az UEFA által 2005-ben az „Európa legértékesebb utánpótlás-nevelési programja” címmel kitüntetett OTP-MOL Bozsik Labdarúgó Akadémia (a korábbi Bozsik-program folytatása) időszakosan megszűnt, mivel „2006 februárjában, a magyar labdarúgás területén uralkodó állapotok miatt a támogatók visszaléptek.”

4.3.3

>        Véleményünk szerint a kiválasztási programban pusztán az edzőkre hagyatkozni nem elégséges. A tömegesítést nemcsak a játékban, hanem pl. éppen a kiválasztásban szereplők körében (megfigyelő és tehetségkutató hálózat) is el kell érni. Ennek kidolgozásában (védett adatnak minősülő szövegrész).

>        Az Akadémiai-képzés keretében zajló életpályamodell-felépítésben szintén (védett adatnak minősülő szövegrész) a munkaerő-piac mindennapi életén alapuló, abból táplálkozó (védett adatnak minősülő szövegrész).

4.3.4

>        Minden vezető közösségének kulcsszereplője: klasszikus siker- vagy kritikus tényező. A labdarúgásban sincs ez másképp. Az edzőkiválasztás kapcsán (védett adatnak minősülő szövegrész) „terepen” eltöltött és megszerzett gyakorlatát és tapasztalatát.

-------------------------------------------------

Előzmények

1. rész:   Miért van szükség stratégiára?

2. rész:   Előzmények, jelenlegi helyzet

3. rész:   A stratégia legfontosabb elemei / Kiemelt célok és eszközök

Befejező rész

5. rész:  Alapvető feltételek / Az új célok összefoglalása

Kommentár nélkül, napról napra, részletekben adjuk közre sorozatunkat, mely két magyar szakember dolgozata 2011 márciusából: 9 oldalas összefoglaló dokumentum az MLSZ tíz évre szóló stratégiai vitaanyagához.

Mi ezzel szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy ilyen negyedszázad soha többé ne ismétlődhessék meg a magyar labdarúgás történetében.

Ha nem olvastad az előző két részt:

"A sportág szereplőinek jelentős része érdekelt volt ebben a gazdasági és üzleti átláthatatlanságban, vagy nem volt eszköze és lehetősége egy ilyen közeggel szemben érdemben fellépni (hiszen csak árthatott ezzel magának). Emiatt teljesen általánossá vált az ehhez a helyzethez való látszólagos alkalmazkodás (mimikri), illetve a különféle elhárító mechanizmusok végeláthatatlan alkalmazása és elterjedése, ami tovább erősítette és tartotta életben ezt a torz, egészségtelen rendszert és látszatfolyamatokat." Az 1. rész ide kattintva olvasható

"Mi úgy látjuk és tapasztaltuk, hogy a magyar labdarúgástól az abból élő közeg (ki szándékosan, ki gyengeségből vagy önhibáján kívül) fordult el, miközben annak nevében és mezében felelőtlenül és rombolóan magánérdekeknek szerzett érvényt vagy azokat szolgált ki. Szerintünk ez a magyar futballvalóság az elmúlt több mint 20   évben. (...) Megítélésünk szerint a magyar futball alapvető problémája nem az alulfinanszírozottság: a magyar labdarúgás alapproblémája morális, etikai, jogi, több esetben kifejezetten büntetőjogi kérdés." A 2. rész tovább itt

A magyar labdarúgás stratégiája

A megújulás évtizede 2010-2020

 a Magyar Labdarúgó Szövetség

2011. február 28-án bemutatott vitaanyagához

Készült: 2011. március           Készítették: (...)       Szerző és témagazda: (...)    

Jelmagyarázat gyorsáttekintéshez:

=      megállapításaink

!       kiemelt, hangsúlyos álláspontunk, véleményünk, kiegészítésünk, megjegyzésünk, felvetésünk

>       javaslataink

3. A stratégia legfontosabb elemei

3.1

>        A magyar labdarúgás stratégiai rendszerében kifejezetten javasoljuk szerepeltetni a stratégiai igényű, szakmai megalapozottságú, hatékony, ütemezett, átlátható, kontrollált erőforrás-gazdálkodást (amely alatt természetesen nemcsak a pénzügyi erőforrásokat értjük, hanem pl. a szintén stratégiai jelentőséggel bíró kulcstényezőt, az emberi, szervezeti, információ erőforrás-gazdálkodást is).

3.2

>       A magyar labdarúgás céljainak megvalósításához javasoljuk a jól felmért, erőforrás-hatékony szinergiák lehetőségének mielőbbi megteremtését.

Ezen belül több ok miatt is a szórakoztatás és a nevelés céljainak egyaránt megfelelő, a sporthoz, futballhoz hasonló terület bevonását. Ez a legpopulárisabb művészeti ág (védett adatnak minősülő szövegrész), ezen belül is a Magyarországon kifejezetten nagy szakmai és közönségtradíciókkal rendelkező (védett adatnak minősülő szövegrész). (Ide vonatkozó (védett adatnak minősülő szövegrész) programunkat és javaslatainkat (védett adatnak minősülő szövegrész) megküldtük az MLSZ több illetékes vezetője részére. Örömmel és köszönettel vesszük, hogy az egyeztetések meg is kezdődtek.)

Látjuk, tapasztaljuk és támogatjuk a törekvést, hogy a futball nem pusztán önmaga, korábbi elszigetelt belterjességében próbál megújulni, hanem partneri együttműködési felületeket kínál és ajánl fel.

!        A számunkra is legfontosabb és legsürgősebb feladatnak a gyermektömegbázis megteremtését és ennek folyamatos működtetését, kondicionálását, fejlesztését és megújítását tartjuk.

>       E mellett hangsúlyozzuk a minden szempontból hiteles és hatékony (vagyis professzionális) emberi és szervezeti erőforrás-gazdálkodás alapvető, stratégai szerepét: ebben szintén jelentős, átfogó és egyedi megvalósítási kompetenciákkal, gyakorlattal és tapasztalatokkal (védett adatnak minősülő szövegrész).

=        Messzemenően egyetértünk és támogatjuk az alábbi célmegjelölést: „A stratégia /megvalósulása/ így egy sikeres és hazájára büszke nemzet alapköve lehet.”

4. Kiemelt célok és eszközök

4.1.1

>        „A tömegbázis megteremtése az egész stratégia megvalósításának alapja.” (védett adatnak minősülő szövegrész) elsősorban éppen ebben a társadalmi bázis szélesítésében (tömegesítés) tud azonnali, stratégiai és minőségi (védett adatnak minősülő szövegrész).

>      Ennek keretében javasoltuk egy olyan civil, társadalmi, szurkolói, pártoló tagsági tevékenységként folytatott supervíziós szervezet és tevékenység felállítását és megkezdését, mely a magyar labdarúgás fejlődése kulcstényezőit kíséri figyelemmel. Folyamatosan objektív, pontos, érdekmentes helyzetjelentéseket készít, ezek alapján innovációs és kitörési lehetőségeket illetve pontokat nevez meg – természetesen megvalósítási programjavaslattal.

>       Véleményünk szerint mindehhez igény-, norma- és értékorientáló, felelős médiafelületekre is szükség van. (Ezzel kapcsolatosan is (védett adatnak minősülő szövegrész).

>        Támogatjuk a kötelező iskolai mindennapos testnevelést, s javasoljuk, hogy ezen felül a  mozgáskultúra alapozó tevékenységeként a néptánc is kapjon hasonló szerepet (mivel önmagában is rendkívül összetett és hatékony szocializációs, nevelési eszköz).

>        Ugyanakkor nemzetközi szinten stabil eredményeket a jelen élfutballjában csak mentálisan és intellektuálisan is megfelelően, rendszerszerűen már a gyermekkorban kiválasztott és felkészített játékosokkal lehet elérni. (védett adatnak minősülő szövegrész) ebben látja az egyik legígéretesebb és legvalóságosabb áttörési lehetőséget. Ebben a tevékenységben (védett adatnak minősülő szövegrész).

>        Elképzelésünk szerint rövid időn belül olyan hatékony és kondicionált megfigyelői rendszer kialakítására és működtetésére van szükség, amely kisgyermekkortól segíti a tehetségek felderítését, regisztrálását, s útjuk elősegítését a labdarúgó akadémiákhoz. Amennyiben ilyen folyamat létezik vagy előkészítés alatt áll, szívesen részt veszünk benne. Javasoljuk a magyar futball önkéntes pártoló tagsága kompetenciáinak felhasználását erre a célra, illetve közülük kiválasztottak részére célirányos és szervezett alap- majd folyamatos továbbképzést ezzel a céllal.

>        A tömegesítés jellemző területei közé javasoljuk a cégek társadalmi felelősségvállalásának keretében cégtornák szervezésének MLSZ általi támogatását és nyilvántartását, kifejezetten a kölyök- és gyermek- illetve utánpótláskorú amatőrfutball terén.

=        Nagyon jó ötletnek tartjuk, és a magunk eszközeivel folyamatosan támogatjuk a „Mindenki a pályára!” mozgalmat.

!        A magyarországi labdarúgás jelenlegi legnagyobb ellensége véleményünk szerint nem a közöny (az csak látszat), hanem a már fentebb említett többször eljátszott bizalom, az alapvető morális, etikai, jogi, nem egyszer büntetőjogi súlyú és érvényű problémák és állapotok a futball közegében. Ettől teljes joggal idegenkedik minden norma-, jog- és értékbecsülő ember.

>        Több ok miatt is az MLSZ stratégiai programjában kiemelt és többször visszatérő cél a társadalom megnyerése. Ennek érdekében szervezetten és folyamatosan menedzselni javasoljuk (és nem negatívumként kezelni!) azt az értékünket, hogy „Magyarországon mindenki ért a focihoz”.

(Attól, hogy valaki nem szakács, sőt, akár főzni sem tud, kiválóan meg tudja ítélni bármely konyha, étterem vagy háziasszony menüjét, főztjét. Nem beszélve arról a nem kevés emberről, aki rendszeresen, szívesen és örömmel készít változatos és ízletes ételeket saját magának és szeretteinek.)

>        A futballt szerető tömegbázis kiszélesítéséhez szükséges intézkedések közé javasoljuk a futball közege norma-, szabály-, erkölcs- és jogkövető, közösségi értékteremtő magatartásának biztosítását.

4.1.2

>        Javasoljuk, hogy az MLSZ tartsa nyilván, támogassa és kifejezetten tehetségkutató céllal kísérje figyelemmel –akár pártoló tagsági szervezeti keretek között is- az országszerte rendszeresen vagy alkalmanként megszervezett gyermeklabdarúgó-tornákat.

=        Az önkormányzatok mind a sport-, mind a kulturális létesítmények üzemeltetésében központi szerepben vannak (lévén tulajdonosok). Ebben olyan rendszerszerű szinergia rejlik, ami jelenleg kihasználatlan.

>        A sport és a művészeti tevékenységek terápiás hatása közismert. Javasoljuk az MLSZ keretein belül regisztrálni és felmérni mindazokat a jelenleg is folyamatosan zajló, szakmailag vagy tömegessége révén legjelentősebb programokat, melyek az országban ezen a téren működnek, folyamatban vannak.

-------------------------------------------------

Előzmények

1. rész:   Miért van szükség stratégiára?

2. rész:   Előzmények, jelenlegi helyzet

Folytatás

4. rész:   Eredményesség / Út a sikerhez - utánpótlás-nevelés és szakemberképzés

5. rész:  Alapvető feltételek / Az új célok összefoglalása