luftball

"A sportág szereplőinek jelentős része érdekelt volt ebben a gazdasági és üzleti átláthatatlanságban, vagy nem volt eszköze és lehetősége egy ilyen közeggel szemben érdemben fellépni (hiszen csak árthatott ezzel magának)." Az 1. rész tovább itt

"a magyar labdarúgástól az abból élő közeg (ki szándékosan, ki gyengeségből vagy önhibáján kívül) fordult el, miközben annak nevében és mezében felelőtlenül és rombolóan magánérdekeknek szerzett érvényt vagy azokat szolgált ki. Szerintünk ez a magyar futballvalóság az elmúlt több mint 20   évben. (...) a magyar labdarúgás alapproblémája morális, etikai, jogi, több esetben kifejezetten büntetőjogi kérdés." A 2. rész itt

"javasoltuk egy olyan civil, társadalmi, szurkolói, pártoló tagsági supervíziós szervezet felállítását és tevékenység megkezdését, mely a magyar labdarúgás fejlődése kulcstényezőit kíséri figyelemmel. Folyamatosan objektív, pontos, érdekmentes helyzetjelentéseket készít, ezek alapján innovációs és kitörési lehetőségeket illetve pontokat nevez meg – természetesen megvalósítási programjavaslattal." A 3. rész tovább itt olvasható

Utolsó előtti részéhez érkezett sorozatunk, mely napról napra, részletekben adta közre két magyar szakember 2011. márciusi dolgozatát az MLSZ tíz évre szóló stratégiai vitaanyagához. 

Mi a 9 oldalas összefoglaló dokumentum nyilvánosságra hozatalával szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar labdarúgás történetében ilyen negyedszázad soha többé ne ismétlődhessék meg.

A magyar labdarúgás stratégiája

A megújulás évtizede 2010-2020

 a Magyar Labdarúgó Szövetség

2011. február 28-án bemutatott vitaanyagához

Készült: 2011. március           Készítették: (...)       Szerző és témagazda: (...)    

Jelmagyarázat gyorsáttekintéshez:

=      megállapításaink

!       kiemelt, hangsúlyos álláspontunk, véleményünk, kiegészítésünk, megjegyzésünk, felvetésünk

>       javaslataink

4.2 Eredményesség

4.2.1

>        A mielőbbi nemzetközi eredményesség érdekében a hazai bajnokságban és kupaküzdelmekben javasoljuk bevezetni olyan összetett módszert és támogató finanszírozást, miszerint egy csapat mérkőzésre nevezett keretében legalább három, 20 éven aluli magyar állampolgárságú játékosnak kell szerepelnie. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez adminisztratív intézkedés, hogy nem kevés érdeket sérthet stb. De úgy gondoljuk, éppen a legfontosabbat, a magyar labdarúgás érdekeit a magyar bajnokságban és kupákban valamint a hazai klubéletben az MLSZ-nek kötelezően képviselnie kell.

4.2.2

!        Véleményünk szerint mielőbbi előrelépés csak akkor várható, ha radikálisan megváltoznak a jelenlegi versenyeztetés keretei. Első számú cél ebben az, hogy a csapatok játékosai rendszeresen, hétről hétre a lehető legmagasabb szintű, változatos teljesítménykényszer alá kerüljenek. Csak így érhető el az, hogy olyan mennyiségű és intenzitású játékhelyzetben edződjenek, amelyek leküzdése, kialakítása vagy megoldása által folyamatosan fejlődhetnek. Úgy gondoljuk, a versenyeztetésnek kiemelten ezt a célt kell szolgálnia, bármilyen rendszer is kerül kidolgozásra és bevezetésre. Reális veszély, hogy amennyiben ez 2 éven belül nem teremtődik meg, úgy gyakorlatilag ezen a téren nem történik érdemi előrelépés.

>        Ennek érdekében a Nemzeti Bajnokságok mellett javaslatunk a jégkorongban már eredményesen működő regionális versenyeztetés kereteinek kidolgozása is.

>        Támogatjuk a tartalékbajnokság újbóli bevezetését abban az esetben, amennyiben ott szinte kizárólag csak magyar állampolgárságú és 21 éven aluli játékosok játszhatnak majd.

4.2.3

>        A fair play szellemének ápolása érdekében folyamatosan rangos és rangot jelentő visszajelzéseket javaslunk adni az alapvető közösségi normák és értékek terén a legtöbbet és / vagy kimagaslót tanúsító csapatoknak, játékosoknak, edzőknek, játékvezetőknek, szurkolóknak. Ennek kidolgozásában és működtetésében (védett adatnak minősülő szövegrész).

4.2.4

>        A nemzetközi labdarúgás szindrómája a klubok nagyságrendnyi eladósodása. Javasoljuk világossá tenni, hogy ezt üzleti szempontból nem lehet eredménynek nevezni, s hogy ez már középtávon is zsákutcába vezet. Így nem is lehet követendő példa.

Meggyőződésünk, hogy értéket nem vásárolni kell, hanem teremteni. Véleményünk szerint ez utóbbi kell legyen az erőforrás-gazdálkodás vezérelve.

Ehhez produktív, alkotóképes személyek, szervezetek és folyamatok szükségesek: őket és ezeket érdemes felkutatni, létre- illetve helyzetbe hozni.

Az erőforrás-felélő, improduktív folyamatokat, rendszereket mihamarabb fel kell számolni vagy el kell szigetelni.

4.3       Út a sikerhez – utánpótlás-nevelés és szakemberképzés

4.3.1

>        Az utánpótlásprogram kulcsterületein véleményünk szerint nem elégséges az MLSZ – klubok - iskolák hármas együttműködés. Javasoljuk olyan szervezett, pártoló tagságra épített rendszer létrehozását és működtetését, amely katalizátor szerepet tölt be a fenti folyamatokban.

>        A pénz integráló ereje mellett legalább ilyen hangsúllyal szervezett keretek között javasoljuk működtetni a spontán, sport-, futball- és gyermekszeretetből létrejövő törekvések összegyűjtését, rögzítését, azok feldolgozását és innovatív cselekvési programmá tételét. Ehhez (védett adatnak minősülő szövegrész) felületet biztosítani.

>        A tehetséges 17-19 év közötti játékosok továbbfejlődésének biztosítására 1 éven belül komplex program kidolgozását javasoljuk, akár pályázat kiírásának keretében is.

4.3.2

=        A grundok és sportpályák ma is számolatlanul képesek lennének ontani a kiemelkedően tehetséges fiatal játékosokat. Hogy ez mégsem működik, az legkevésbé a gyerekek hibája, ám leginkább megoldatlan (sőt, évtizedekig újratermelődő) politikai és futballvezetési probléma és felelősség.

A legbeszédesebb példa ennek bizonyítására éppen az, hogy az UEFA által 2005-ben az „Európa legértékesebb utánpótlás-nevelési programja” címmel kitüntetett OTP-MOL Bozsik Labdarúgó Akadémia (a korábbi Bozsik-program folytatása) időszakosan megszűnt, mivel „2006 februárjában, a magyar labdarúgás területén uralkodó állapotok miatt a támogatók visszaléptek.”

4.3.3

>        Véleményünk szerint a kiválasztási programban pusztán az edzőkre hagyatkozni nem elégséges. A tömegesítést nemcsak a játékban, hanem pl. éppen a kiválasztásban szereplők körében (megfigyelő és tehetségkutató hálózat) is el kell érni. Ennek kidolgozásában (védett adatnak minősülő szövegrész).

>        Az Akadémiai-képzés keretében zajló életpályamodell-felépítésben szintén (védett adatnak minősülő szövegrész) a munkaerő-piac mindennapi életén alapuló, abból táplálkozó (védett adatnak minősülő szövegrész).

4.3.4

>        Minden vezető közösségének kulcsszereplője: klasszikus siker- vagy kritikus tényező. A labdarúgásban sincs ez másképp. Az edzőkiválasztás kapcsán (védett adatnak minősülő szövegrész) „terepen” eltöltött és megszerzett gyakorlatát és tapasztalatát.

-------------------------------------------------

Előzmények

1. rész:   Miért van szükség stratégiára?

2. rész:   Előzmények, jelenlegi helyzet

3. rész:   A stratégia legfontosabb elemei / Kiemelt célok és eszközök

Befejező rész

5. rész:  Alapvető feltételek / Az új célok összefoglalása

Kommentár nélkül, napról napra, részletekben adjuk közre sorozatunkat, mely két magyar szakember dolgozata 2011 márciusából: 9 oldalas összefoglaló dokumentum az MLSZ tíz évre szóló stratégiai vitaanyagához.

Mi ezzel szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy ilyen negyedszázad soha többé ne ismétlődhessék meg a magyar labdarúgás történetében.

Ha nem olvastad az előző két részt:

"A sportág szereplőinek jelentős része érdekelt volt ebben a gazdasági és üzleti átláthatatlanságban, vagy nem volt eszköze és lehetősége egy ilyen közeggel szemben érdemben fellépni (hiszen csak árthatott ezzel magának). Emiatt teljesen általánossá vált az ehhez a helyzethez való látszólagos alkalmazkodás (mimikri), illetve a különféle elhárító mechanizmusok végeláthatatlan alkalmazása és elterjedése, ami tovább erősítette és tartotta életben ezt a torz, egészségtelen rendszert és látszatfolyamatokat." Az 1. rész ide kattintva olvasható

"Mi úgy látjuk és tapasztaltuk, hogy a magyar labdarúgástól az abból élő közeg (ki szándékosan, ki gyengeségből vagy önhibáján kívül) fordult el, miközben annak nevében és mezében felelőtlenül és rombolóan magánérdekeknek szerzett érvényt vagy azokat szolgált ki. Szerintünk ez a magyar futballvalóság az elmúlt több mint 20   évben. (...) Megítélésünk szerint a magyar futball alapvető problémája nem az alulfinanszírozottság: a magyar labdarúgás alapproblémája morális, etikai, jogi, több esetben kifejezetten büntetőjogi kérdés." A 2. rész tovább itt

A magyar labdarúgás stratégiája

A megújulás évtizede 2010-2020

 a Magyar Labdarúgó Szövetség

2011. február 28-án bemutatott vitaanyagához

Készült: 2011. március           Készítették: (...)       Szerző és témagazda: (...)    

Jelmagyarázat gyorsáttekintéshez:

=      megállapításaink

!       kiemelt, hangsúlyos álláspontunk, véleményünk, kiegészítésünk, megjegyzésünk, felvetésünk

>       javaslataink

3. A stratégia legfontosabb elemei

3.1

>        A magyar labdarúgás stratégiai rendszerében kifejezetten javasoljuk szerepeltetni a stratégiai igényű, szakmai megalapozottságú, hatékony, ütemezett, átlátható, kontrollált erőforrás-gazdálkodást (amely alatt természetesen nemcsak a pénzügyi erőforrásokat értjük, hanem pl. a szintén stratégiai jelentőséggel bíró kulcstényezőt, az emberi, szervezeti, információ erőforrás-gazdálkodást is).

3.2

>       A magyar labdarúgás céljainak megvalósításához javasoljuk a jól felmért, erőforrás-hatékony szinergiák lehetőségének mielőbbi megteremtését.

Ezen belül több ok miatt is a szórakoztatás és a nevelés céljainak egyaránt megfelelő, a sporthoz, futballhoz hasonló terület bevonását. Ez a legpopulárisabb művészeti ág (védett adatnak minősülő szövegrész), ezen belül is a Magyarországon kifejezetten nagy szakmai és közönségtradíciókkal rendelkező (védett adatnak minősülő szövegrész). (Ide vonatkozó (védett adatnak minősülő szövegrész) programunkat és javaslatainkat (védett adatnak minősülő szövegrész) megküldtük az MLSZ több illetékes vezetője részére. Örömmel és köszönettel vesszük, hogy az egyeztetések meg is kezdődtek.)

Látjuk, tapasztaljuk és támogatjuk a törekvést, hogy a futball nem pusztán önmaga, korábbi elszigetelt belterjességében próbál megújulni, hanem partneri együttműködési felületeket kínál és ajánl fel.

!        A számunkra is legfontosabb és legsürgősebb feladatnak a gyermektömegbázis megteremtését és ennek folyamatos működtetését, kondicionálását, fejlesztését és megújítását tartjuk.

>       E mellett hangsúlyozzuk a minden szempontból hiteles és hatékony (vagyis professzionális) emberi és szervezeti erőforrás-gazdálkodás alapvető, stratégai szerepét: ebben szintén jelentős, átfogó és egyedi megvalósítási kompetenciákkal, gyakorlattal és tapasztalatokkal (védett adatnak minősülő szövegrész).

=        Messzemenően egyetértünk és támogatjuk az alábbi célmegjelölést: „A stratégia /megvalósulása/ így egy sikeres és hazájára büszke nemzet alapköve lehet.”

4. Kiemelt célok és eszközök

4.1.1

>        „A tömegbázis megteremtése az egész stratégia megvalósításának alapja.” (védett adatnak minősülő szövegrész) elsősorban éppen ebben a társadalmi bázis szélesítésében (tömegesítés) tud azonnali, stratégiai és minőségi (védett adatnak minősülő szövegrész).

>      Ennek keretében javasoltuk egy olyan civil, társadalmi, szurkolói, pártoló tagsági tevékenységként folytatott supervíziós szervezet és tevékenység felállítását és megkezdését, mely a magyar labdarúgás fejlődése kulcstényezőit kíséri figyelemmel. Folyamatosan objektív, pontos, érdekmentes helyzetjelentéseket készít, ezek alapján innovációs és kitörési lehetőségeket illetve pontokat nevez meg – természetesen megvalósítási programjavaslattal.

>       Véleményünk szerint mindehhez igény-, norma- és értékorientáló, felelős médiafelületekre is szükség van. (Ezzel kapcsolatosan is (védett adatnak minősülő szövegrész).

>        Támogatjuk a kötelező iskolai mindennapos testnevelést, s javasoljuk, hogy ezen felül a  mozgáskultúra alapozó tevékenységeként a néptánc is kapjon hasonló szerepet (mivel önmagában is rendkívül összetett és hatékony szocializációs, nevelési eszköz).

>        Ugyanakkor nemzetközi szinten stabil eredményeket a jelen élfutballjában csak mentálisan és intellektuálisan is megfelelően, rendszerszerűen már a gyermekkorban kiválasztott és felkészített játékosokkal lehet elérni. (védett adatnak minősülő szövegrész) ebben látja az egyik legígéretesebb és legvalóságosabb áttörési lehetőséget. Ebben a tevékenységben (védett adatnak minősülő szövegrész).

>        Elképzelésünk szerint rövid időn belül olyan hatékony és kondicionált megfigyelői rendszer kialakítására és működtetésére van szükség, amely kisgyermekkortól segíti a tehetségek felderítését, regisztrálását, s útjuk elősegítését a labdarúgó akadémiákhoz. Amennyiben ilyen folyamat létezik vagy előkészítés alatt áll, szívesen részt veszünk benne. Javasoljuk a magyar futball önkéntes pártoló tagsága kompetenciáinak felhasználását erre a célra, illetve közülük kiválasztottak részére célirányos és szervezett alap- majd folyamatos továbbképzést ezzel a céllal.

>        A tömegesítés jellemző területei közé javasoljuk a cégek társadalmi felelősségvállalásának keretében cégtornák szervezésének MLSZ általi támogatását és nyilvántartását, kifejezetten a kölyök- és gyermek- illetve utánpótláskorú amatőrfutball terén.

=        Nagyon jó ötletnek tartjuk, és a magunk eszközeivel folyamatosan támogatjuk a „Mindenki a pályára!” mozgalmat.

!        A magyarországi labdarúgás jelenlegi legnagyobb ellensége véleményünk szerint nem a közöny (az csak látszat), hanem a már fentebb említett többször eljátszott bizalom, az alapvető morális, etikai, jogi, nem egyszer büntetőjogi súlyú és érvényű problémák és állapotok a futball közegében. Ettől teljes joggal idegenkedik minden norma-, jog- és értékbecsülő ember.

>        Több ok miatt is az MLSZ stratégiai programjában kiemelt és többször visszatérő cél a társadalom megnyerése. Ennek érdekében szervezetten és folyamatosan menedzselni javasoljuk (és nem negatívumként kezelni!) azt az értékünket, hogy „Magyarországon mindenki ért a focihoz”.

(Attól, hogy valaki nem szakács, sőt, akár főzni sem tud, kiválóan meg tudja ítélni bármely konyha, étterem vagy háziasszony menüjét, főztjét. Nem beszélve arról a nem kevés emberről, aki rendszeresen, szívesen és örömmel készít változatos és ízletes ételeket saját magának és szeretteinek.)

>        A futballt szerető tömegbázis kiszélesítéséhez szükséges intézkedések közé javasoljuk a futball közege norma-, szabály-, erkölcs- és jogkövető, közösségi értékteremtő magatartásának biztosítását.

4.1.2

>        Javasoljuk, hogy az MLSZ tartsa nyilván, támogassa és kifejezetten tehetségkutató céllal kísérje figyelemmel –akár pártoló tagsági szervezeti keretek között is- az országszerte rendszeresen vagy alkalmanként megszervezett gyermeklabdarúgó-tornákat.

=        Az önkormányzatok mind a sport-, mind a kulturális létesítmények üzemeltetésében központi szerepben vannak (lévén tulajdonosok). Ebben olyan rendszerszerű szinergia rejlik, ami jelenleg kihasználatlan.

>        A sport és a művészeti tevékenységek terápiás hatása közismert. Javasoljuk az MLSZ keretein belül regisztrálni és felmérni mindazokat a jelenleg is folyamatosan zajló, szakmailag vagy tömegessége révén legjelentősebb programokat, melyek az országban ezen a téren működnek, folyamatban vannak.

-------------------------------------------------

Előzmények

1. rész:   Miért van szükség stratégiára?

2. rész:   Előzmények, jelenlegi helyzet

Folytatás

4. rész:   Eredményesség / Út a sikerhez - utánpótlás-nevelés és szakemberképzés

5. rész:  Alapvető feltételek / Az új célok összefoglalása

Folytatjuk tegnap megkezdett sorozatunkat, melyben napról napra, részletekben, kommentár nélkül adunk közre egy lassan öt éve készült, 9 oldalas összefoglaló dokumentumot, melyet az MLSZ 10 évre szóló stratégiai vitaanyagához, annak kapcsán készített két magyar szakember. Úgy gondoljuk, kifejezetten tanulságos a dolgozat megállapításait az elmúlt évek történéseinek ismeretében olvasni, mérlegelni.

Ezzel szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy ilyen negyedszázad soha többé ne ismétlődhessék meg a magyar labdarúgás történetében.

Az első részt (az origo.hu "A magyar foci stratégiája" címen hozta) ide kattintva olvashatja.

A magyar labdarúgás stratégiája

A megújulás évtizede 2010-2020

 a Magyar Labdarúgó Szövetség

2011. február 28-án bemutatott vitaanyagához

Készült: 2011. március           Készítették: (...)       Szerző és témagazda: (...)    

Jelmagyarázat gyorsáttekintéshez:

=      megállapításaink

!       kiemelt, hangsúlyos álláspontunk, véleményünk, kiegészítésünk, megjegyzésünk, felvetésünk

>       javaslataink

2. Előzmények, jelenlegi helyzet

2.1

!        A labdarúgás Magyarországon talán a legnagyobb közösség- és társadalomformáló erő. Ehhez fogható kivételes hatású még olimpiaszeretetünk és eredményeink, mindenkori sportsikereink.

=      Ennek alapja a magyar futball (és sport) emberöltőkön át tartó értékteremtő és értékközvetítő tradíciója, nemzetközi sikerei és elismertsége.

!        Magyarország vitán fölül a labdarúgás nagy futballnemzetei közé tartozik. Pedig még legfényesebb időszakainkban sem sikerült világbajnoki címet szereznünk, és (ellentétben pl. a hollandokkal vagy a csehekkel) Európa-bajnokok sem voltunk. Klubszinten sincs BEK vagy BL-győztes csapatunk (mint pl. a románoknak vagy a szerbeknek). A magyar futball kitüntetett helyét tehát a statisztikák nem feltétlenül támasztják alá. (Ez annál is érdekesebb, mivel más sportágakban vagy az olimpiákon eredményességünk és tekintélyünk számokkal is bizonyítható.)

!        A magyar futball lelke és annak ereje valahol máshol keresendő, nem a számokban.

            Ez a lélek ma is létezik, ma is él: túlélte a „test” elmúlt több mint 20 éven át tartó felelőtlen, ön- és közösségpusztító rombolását is.

2.2

!        Határozottan az a véleményünk, hogy Magyarországon az emberek nem fordultak el a magyar labdarúgástól: csak a folyamatosan annak mondott látszattal nem vállaltak és nem is vállalnak semmilyen közösséget.

            Éppen a futballszerető magánember és közösségek azok –miközben csak valós    futballélményekre voltak kíváncsiak, és csak azokra voltak hajlandók áldozni is- akik   folyamatosan őrizték és őrzik, éltetik magukban és közösségeikben a bizalmat és szeretetet a magyar futball iránt.

!        Mi úgy látjuk és tapasztaltuk, hogy a magyar labdarúgástól az abból élő közeg (ki szándékosan, ki gyengeségből vagy önhibáján kívül) fordult el, miközben annak nevében és mezében felelőtlenül és rombolóan magánérdekeknek szerzett érvényt vagy azokat szolgált ki. Szerintünk ez a magyar futballvalóság az elmúlt több mint 20 évben.

!      Úgy gondoljuk, hogy Magyarországon a futball nem veszítette el társadalomformáló erejét, sőt: épp maga a társadalom az, amely őrzi ezeket az értékeket.

!        Megítélésünk szerint a magyar futball alapvető problémája nem az alulfinanszírozottság: a magyar labdarúgás alapproblémája morális, etikai, jogi, több esetben kifejezetten büntetőjogi kérdés.

            A finanszírozás egyébként is csupán egy –bár nyilvánvalóan igen fontos- eleme az erőforrás-gazdálkodásnak. A hatékony, átlátható, kontrollált és a legjobb szakmai alapokon nyugvó erőforrás-gazdálkodás viszont valóban az alapproblémával párhuzamosan megoldandó első számú feladat. Mivel az erőforrásokkal erre felhatalmazott emberek gazdálkodnak, nyilvánvaló, hogy ez egy olyan szervezeti kérdés, amely emberi és szakmai minőséget, hitelességet és produktivitást tételez fel.

=        A magyar labdarúgópályákon (vagy magyar érintettségű mérkőzéseken)  bekövetkezett jelentősebb botrányok szerintünk tudatos célesemények. Azokhoz legkevésbé az átlagszurkolóknak van köze: nagyrészt csupán annyiban, hogy kénytelenek eltűrni vagy inkább távol maradni.

            Senki nem gondolhatja komolyan, hogy a háromezret sem elérő átlagnézőszám mellett fizetett és hivatásos rendfenntartók hosszú idők óta képtelenek megfelelően fellépni maroknyi csoportok nagy nyilvánosság előtt (rendszeresen kamerák jelenlétében) elkövetett akcióival szemben. Ez nem futball-, hanem sokkal összetettebb, esetenként akár nemzetbiztonsági kérdés.

!        Természetes, hogy normakövető és értékbecsülő ember, aki a saját örömét közösségben szeretné megélni és megosztani (akár gyermek, akár játékos, akár nyugdíjas) ettől a közegtől és ezektől a folyamatoktól távol tartja magát vagy szinte menekül onnan. Hiszen ez nyilvánvalóan nem futball. És nem is magyar futball. Ez más.

=       Mindenki tudja és tapasztalja, hogy ahol és amikor valóban labdarúgásról, fociról van szó, ott mind az egyén, mind a közösség nagyon is jelen van, sőt: saját maga jószántából áldoz is erre.

-------------------------------------------------

Előzmény

1. rész:   Miért van szükség stratégiára?

Folytatás

3. rész:   A stratégia legfontosabb elemei / Kiemelt célok és eszközök

4. rész:  Eredményesség / Út a sikerhez - utánpótlás-nevelés és szakemberképzés

5. rész:  Alapvető feltételek / Az új célok összefoglalása

Címkék: válogatott [-], csapatsport [-], futball [-], foci EB 2016 Franciaország [-], sport [-], foci [-], labdarúgás [-], magyar futball [-], MLSZ [-], stratégia [-], korrupció [-], utánpótlás [-], Dárdai [-], koncepció [-], versenyeztetés [-], kiválasztás [-], edzők [-]

Tegnap este befejeződtek a 2016-os franciaországi labdarúgó EB-selejtezők, megvan a torna teljes mezőnye. Magyarország 44 év (!) után lesz ott a kontinensviadalon, 30 évvel utolsó VB-részvételét követően. Ennek kapcsán lehetőségünk van (napról napra, részletekben, kommentár nélkül) közreadni egy lassan öt éve készült, 9 oldalas összefoglaló dokumentumot, melyet az MLSZ 10 évre szóló stratégiai vitaanyagához, annak kapcsán készített két magyar szakember: egyikük jelenleg egyik egyetemünk rektora, másikuk személyes és team-erőforrások, -kompetenciák, teljesítmények specialistája. Úgy gondoljuk, kifejezetten tanulságos a dolgozat megállapításait most, a mögöttünk hagyott több mint 4 év történéseinek ismeretében olvasni, megismerni.

Ezzel szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy ilyen negyedszázad soha többé ne ismétlődhessék a magyar labdarúgás történetében. Egyúttal megköszönni azoknak, akiket illet, hogy megszakították ezt az elődök, a szurkolók és a játékosok számára egyaránt méltatlan sorozatot.

Gratulálunk, srácok: számíthattok ránk!

A magyar labdarúgás stratégiája

A megújulás évtizede 2010-2020

 a Magyar Labdarúgó Szövetség

2011. február 28-án bemutatott vitaanyagához

Készült: 2011. március           Készítették: (...)       Szerző és témagazda: (...)    

Jelmagyarázat gyorsáttekintéshez:

=      megállapításaink

!       kiemelt, hangsúlyos álláspontunk, véleményünk, kiegészítésünk, megjegyzésünk, felvetésünk

>       javaslataink

1. Miért van szükség stratégiára?

=      a hagyományokhoz és lehetőségekhez nem méltó több mint 20 év áll mögöttünk

=      a kérdés komplex megközelítése: szakma + sportszakma + sportpolitika + gazdaság, üzlet + társadalom + nemzetpolitika + nemzetstratégia

!     a közönség sosem fordult el sem a futballtól, sem a magyar labdarúgástól: csak attól, amit az elmúlt időszakban –annak nevében és ahelyett- tapasztalt

!    Magyarországon a futball népszerűsége és az eredményes magyar futball igénye még mindig elementáris erejű és óriási tömegekben van jelen

!    a magyar labdarúgás társadalmi imázsvesztésének alapvető, legfontosabb oka a morális hiteltelenség, a mindig újraéledő bizalom rendszeres eljátszása

=      egyéb okok, mint pl. az irányított életmódváltozásból fakadó közösségektől és közös tevékenységektől való elfordulás más országokban is tönkretehette volna a futballt – ám ez más országok esetében nem igaz, sőt!

=      természetesen a futball ügye társadalmilag beágyazott jelenség, ám mivel tradicionálisan szem előtt van, azonnal érzékelhetők a magyarországi általános állapotok jellemző tünetei, szindrómája

!   Az alulfinanszírozottság önmagában nem valós indok: ennyi erővel egyetlen sportágban vagy az élet egyetlen területén sem lettek volna ebben az időszakban szakmailag illetve nemzetközileg is kiemelkedő eredményeink.

A futballban egyszerre van jelen a forráshiány, és elképesztő volumenű, kontrollálatlan, valós teljesítményhez nem köthető, több esetben több törvényt is sértő pazarlás.

A sportág szereplőinek jelentős része érdekelt volt ebben a gazdasági és üzleti átláthatatlanságban, vagy nem volt eszköze és lehetősége egy ilyen közeggel szemben érdemben fellépni (hiszen csak árthatott ezzel magának). Emiatt teljesen általánossá vált az ehhez a helyzethez való látszólagos alkalmazkodás (mimikri), illetve a különféle elhárító mechanizmusok végeláthatatlan alkalmazása és elterjedése, ami tovább erősítette és tartotta életben ezt a torz, egészségtelen rendszert és látszatfolyamatokat.

!        véleményünk szerint alapvető feladat a közösségi értékek és normák valamint a   jogtisztelő, –követő és –érvényesítő magatartás helyreállítása, annak következetes és  hatékony érvényre juttatása, folyamatosan elvárt és elismert mintaként történő  felmutatása, közvetítése és visszaigazolása

=        ez természetesen távolról sem csak futballszakmai, szervezeti vagy vezetési-irányítási kérdés és feladat

=        ráadásul az ez iránti igény (és így ennek társadalmi támogatottsága) kimondva-kimondatlanul is magától értetődő, tömeges és intenzív

=        egy ember vagy egy közösség bizalma természetes, ám azt nagyon könnyű elveszíteni, és gyakorlatilag képtelenség visszaszerezni

1.1

!        A fentiek csak egy stratégiailag felépített, törvény-, közösségi norma-, értéktisztelő és –követő, erőforrásait kifejezetten produktív módon felmérni, használni, fejleszteni és megújítani tudó, szervezett, ütemezett, átlátható, folyamatosan kontrollált, monitoringolt, riportolt, supervizionált, állandó innovativitást biztosító rendszerben és folyamatokban valósíthatók meg hatékonyan és eredményesen. Amennyiben ezek közül akár csak egy is nem biztosított vagy biztosítható, a végeredmény nagyságrendekkel elmarad a kitűzöttől, miközben az idő és az erőforrások elpazarlódnak. Egyszerűen fogalmazva: a végeredmény szempontjából a fenti alapfeltételek között szorzati összefüggés van.

=        mindehhez a széleskörű társadalmi támogatottság megszerzése, meg- és fenntartása fontos illetve bizonyító erejű, transzparens eszköz

!        Szakmai alapokon nyugvó, azokat preferáló napi folyamatok és szervezetek szükségesek, különben csak lég- és magánvárakat lehet építeni.

-------------------------------------------------

Folytatás

2. rész:   Előzmények, jelenlegi helyzet

3. rész:   A stratégia legfontosabb elemei / Kiemelt célok és eszközök

4. rész:  Eredményesség / Út a sikerhez - utánpótlás-nevelés és szakemberképzés

5. rész:  Alapvető feltételek / Az új célok összefoglalása